Szép Péter, a Deloitte partnere a kkv-finanszírozás három intézményi szereplőjének – a vállalat, a bank és az állam – kapcsolatáról beszélt előadásában a Hitelezés Magyarországon 2012 című konferencián. A legnagyobb kérdések 2008 óta a bizalom, az időtáv, valamint a növekedés kérdése. Szép szerint ezt a hármat kellene összeegyeztetni a sikeres finanszírozás érdekében.

Miként lehetne beindítani a hitelezést?

A válság hatására a magyar gazdaságnak egyik legnagyobb kérdésévé az vált, hogy az állam miként gondolkodik a hitelezés növekedéséről – továbbá kérdéses, mint szerepvállaló hogyan ösztönözze a beruházást, illetve hogyan stabilizálja az árbevételeket. A szakértő kiemelte, hogy a romló hitelezési tevékenység mellett kialakult egyfajta bizalmatlanság is, banki és ügyféloldalon egyaránt. Újrapozicionálódás indult el a piacon, de ez nem azt jelenti, hogy senki nem akar kkv-t finanszírozni. „Új alapokra kell helyezni a finanszírozást” – jelentette ki.

Hírportálunk a konferencia korábbi fejleményeiről is beszámolt, akkor kiderült, hogy a bankvezérek szerint fontos lenne a párbeszéd a kormány és a bankszektor között. A végtörlesztés miatt sok jó ügyfelüktől estek el a bankok. Hitelkereslet van, -kínálat már kevésbé.

Az intézményi szereplők között különböző kitörési stratégiák vannak. Vállalatok szintjén rugalmasabb vállalatvezetési modellekre van szükség. A bankoknál kérdéses, hogyan tartja meg, illetve szerzi vissza a bizalmat. Az állam esetében pedig a kooperáció elősegítése a cél. Fontos lenne a garanciaprogramok, illetve a Széchenyi-program szinkronizálása is. „Hárman vagyunk egy gatyában, s egy irányba kellene lépnünk” – összegezte a probléma sokrétűségét Szép Péter.

Nagyvállalatok kontra mikrovállalkozások

Csonka Tibor, az OTP Bank ügyvezető igazgatója panelbeszélgetés során kifejtette, hogy a kkv-szektor lehet az, mely a beruházásokkal és az EU-s támogatásokkal együtt segítséget nyújthat abban, hogy a banki hitelezés beinduljon. Csont Dávid, a CIB Bank nagyvállalati ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a legnagyobb probléma az, hogy nincs elég finanszírozható nagyvállalati ügyfél. „Ahol van, ott túl nagy a verseny, így kevés a jövedelmezőség” – mondta. A kkv-szegmens résztvevői alapvetően a nagyvállalatok beszállítói, tehát kell nekik is felvevőpiac, ez szükséges ahhoz, hogy a kkv-piac beindulhasson – nagyvállalati beindulásra van tehát szükség.

Jakab Ákos, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatója szerint eltűntek a finanszírozandó projektek, valamint az innováció is. A jövőre vonatkozóan a kockázattudatosság, valamint a szolgáltatásminőség fontosságát emelte ki. Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője kiemelte, hogy nem a termék, hanem a vállalatok hitelképessége dönti el az adott hitelügylet kockázatosságát. Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy a vállalati hitelállomány növekedésnek az első lökést a mikro- és a kisvállalkozások adhatják meg.

Szükség van a stabil környezetre

„Az euró bevezetésétől is mindig három évre vagyunk” – mondta Soltész Gergő. Az FHB Bank vezérigazgató-helyettese szerint ugyanez lehet a helyzet a vállalati hitelállomány növekedésével kapcsolatban. Nemzetgazdasági szempontból ugyanis nem tartja valószínűnek, hogy 2–3 éven belül beindulna a növekedés. Ugyanakkor vannak olyan szegmensek, ahol van erre lehetőség. Az egyik legfontosabb tényezőnek a kiszámítható működési környezetet nevezte meg.

Csont Dávid hozzátette, hogy minél jobban „piszkáljuk a rendszert”, annál nehezebb lesz a helyzet. Ha egy banknak le kell írnia 1 forintot a tőkéjéből, akkor azzal 10 forintnyi hitelkihelyezéstől esik el. A CIB esetében a végtörlesztés miatt 36 milliárd forintot írtak le a tőkéből – így 360 milliárd forinttal kevesebb hitelt tudott kihelyezni. Szerinte a bankszektorban így körülbelül 2000 milliárd forinttal kevesebb a hitel.