A dán elnökség nagyot „dobhat” az EU-n

NT, 2012. január 2., hétfő 21:50, frissítve: hétfő 21:50
Az év első felében az EU soros elnöki posztját betöltő Dánia elsősorban az euróválság megoldásával foglalkozik majd, és a félév során az EU közelebb kerülhet a fiskális unió megvalósításához – mondta Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

A szakértő szerint a dán elnökség legfontosabb célja a jelenlegi válság megoldása, ezt segítheti az új kormányközi szerződés, amelyet márciusban köthetnek meg. A paktum egyben a legelső lépés lehet a fiskális unió felé, amely többi között a tagállami költségvetési politikák egyre szorosabb összehangolását is jelenti – mutatott rá.

Gálik Zoltán kifejtette: a szerződés megkötése után megindulhatnak a viták a fiskális unió más elemeiről, például a közös eurókötvényekről, az Európai Központi Bank és az Európai Stabilitási Alap szerepének kiterjesztéséről, a tranzakciós adó bevezetésének részleteiről; a pénzügyi műveletekre kivetett adóhoz Németország csak akkor járul hozzá, ha a tagállamok előzőleg aláírták az új szerződést.

A dán elnökség egy másik fontos témája, a következő hétéves (2014–2020) költségvetésről folytatott vita a háttérbe szorult az euróválság megoldása mögött – mondta. Hozzátette: ha azonban beigazolódik, hogy az EU elindul a fiskális unió felé, az új elemek miatt érdemi módosítások is lehetnek az előzetes álláspontokhoz képest a költségvetés tervezetében.

Gálik Zoltán szerint a nagyobb tagállamok általában sikeresebbek a jelentősebb változások levezénylésében, az euróválság kezelésére a „francia–német duó nyomja rá a bélyegét”, Koppenhágának ezért szinte csak a technikai egyeztetés marad feladatként. Mindenesetre az euróövezeten kívüli tagállamként Dániának bizonyítania kell elkötelezettségét az euró körüli problémák megoldása mellett – fűzte hozzá.

Mindenesetre kedvező – jegyezte meg –, hogy jelenleg olyan tagállam látja el a soros elnöki poszttal járó feladatokat, amelynek már van tapasztalata ennek a tisztségnek a betöltésében.

A szakértő úgy látja, a dán elnökség további céljai – egyebek mellett a környezetvédelem és az energiapolitika – „hosszabb folyamatokba beágyazottak”, ezeket a témákat az EU folyamatosan napirenden tartja. Az unió bővítéséről elmondta, Dánia alapvetően támogatja, de soros elnökként a hivatalos uniós álláspontot kell képviselnie.

Gálik Zoltán a közös uniós kül- és biztonságpolitika egyik legfontosabb elemével, az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatban kifejtette, az új intézménynek tavaly januárban, gyakorlati működése kezdetén, az arab tavasz idején szinte azonnal bizonyítania kellett; jelentős tapasztalatokat szerzett ebben az időszakban. Ugyan a líbiai beavatkozásnál elsősorban Franciaország és az Egyesült Királyság vállalta a vezető szerepet, lassan kirajzolódnak a közös kül- és biztonságpolitika körvonalai.

2012 első félévében a lengyel–dán–ciprusi elnökségi trió tagjaként Dánia tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját. Az unióhoz 1973-ban csatlakozó skandináv ország eddig hat alkalommal látta el az elnöki teendőket, utoljára 2002-ben.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés