Az európai adósságválság enyhülni látszik, hiszen a tagállamok a legutóbbi állampapír-aukciókon sikeres kötvényeladásokat hajtottak végre, csökkenő hozamok mellett. Az euró árfolyama is kezd magához térni a dollárral szemben, s összességében is enyhülni látszik a piaci bizonytalanság az euróövezetben.

Az uniós törekvések – fiskális paktum, „hatos csomag”, az EKB likviditási hitele, a pénzügyi védőháló, valamint egyéb, a költségvetést szigorító intézkedések – mellett az érintett országok is keményen felléptek az adósságválság ellen – többnyire megszorításokkal. Ugyanakkor elemzők szerint ezek lassítják a gazdasági növekedést, s csak mélyítik a recessziót, de a tagállamok többségében ez volt a trend. Európai adósságkörképünk első összeállításában azokkal az államokkal foglalkozunk, amelyeket a világsajtó csak „PIIGS”-ként emleget – az érintett országok angol kezdőbetűi, plusz egy „I” alkotják a rövidítést, amely egyébként „disznókat” jelent.

A legnagyobb gondban lévő euróövezeti tagállamok

A spanyol államadósság alakulása
(milliárd euróban, zárójelben a GDP-hez viszonyított adósságállomány)
2011*
2010
2009
2008
2007
706
642 (61,0%)
564 (53,8%)
436 (40,1%)
381 (36,2%)
* harmadik negyedéves adatok
Forrás: Eurostat

Spanyolországban a legnagyobb probléma – az óriási adósságállománya mellett –, hogy rendkívül magas a munkanélküliség. A spanyol munkanélküliek száma 5,4 millióra nőtt 2011-ben – mondta Mariano Rajoy miniszterelnök még tavaly. „Ez a Spanyolország előtt álló legnagyobb kihívás, s valamennyi kormányzati törekvés és intézkedés ennek a problémának a megoldására irányul majd” – tette hozzá.

Egyelőre nem sikerült megoldást találni, ugyanis 2011 végére tovább nőtt a munkanélküliségi ráta, s az elmúlt 15 év legmagasabb adatait hozta nyilvánosságra pénteken a spanyol statisztikai hivatal: 21,5 százalékról 22,9 százalékra ugrott a tavalyi év utolsó három hónapjában.

A munkanélküliség „a legfőbb forrása a spanyol gazdaság kiszolgáltatottságának, s reméljük, hogy ezen minél előbb tudunk javítani – mondta a  Bloombergnek Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter. – Számos döntést kell meghoznunk, mert valami nagyon nincs rendben a munkaerőpiacon.”

Az ibériai állam más frontokon is komoly harcokat vív gazdaságáért. Cristóbal Montoro pénzügyminiszterre hivatkozva a Die Welt című német napilap korábban megírta, hogy az országot eladósító politikusokat bíróság elé állítaná a madridi vezetés. „Spanyolország bíróság elé kívánja állítani azokat a politikusokat, akik túllépik a költségvetésüket. A konzervatív kormány egy ilyen irányú törvényi szabályozást kíván bevezetni” – mondta a pénzügyminiszter. A bevételek növelése érdekében Spanyolország még a sportfogadási piacának megnyitását is kilátásba helyezte.

Ugyanakkor ezeknek némileg talán ellentmond, hogy a spanyol államkötvények mégis jól fogynak, s csökkentek a hozamok is. Ezzel az államadósság finanszírozása is olcsóbbá vált, mely mindenképpen jó hír Spanyolország számára, hiszen az idén körülbelül 177 milliárd eurónyi adósságállománynak kell megoldania a refinanszírozását.

Olaszország

Az olasz államadósság alakulása
(milliárd euróban, zárójelben a GDP-hez viszonyított adósságállomány)
2011*
2010
2009
2008
2007
1884
1843 (118,4%)
1764 (115,5%)
1667 (105,8%)
1602 (103,1%)
* harmadik negyedéves adatok
Forrás: Eurostat

Tavaly az olasz államadósság a második legmagasabb volt az EU-ban, a gazdasági növekedés mértéke a nullához közelít, növekszik a munkanélküliség, magasak az államadósság finanszírozásának költségei – többek között ezek a tények vezettek Silvio Berlusconi bukásához is. A médiamágnást Mario Monti váltotta a miniszterelnöki székben, s szakértői kormányával „Olaszország-mentőnek” nevezett, 30 milliárd eurós megszorítócsomagot vezetett be.

Két héttel később bemutatták a kormányprogram „második fázisát” is, amelyben fokozzák az adócsalás elleni harcot, munkaerő-piaci reformot indítanak el, és kiemelten támogatják a kutatásfejlesztést. Monti harcot indított az adókikerülés ellen is, pontosabban a „szegény gazdagoknak” nevezett olasz polgárok ellen. Itáliában ugyanis szinte „nemzeti sporttá” vált a bevételek letagadása, az adócsalás.

Az olasz erőfeszítéseket Angela Merkel német kancellár is dicsérte: „Az olasz miniszterelnök és kormánya figyelemre méltó és rendkívül fontos konszolidációs és strukturális reformlépésekről döntött. Ezek erősítik Olaszország gazdasági kilátásait, és nagy tisztelettel követtük, hogy milyen sebességgel hajtották végre ezeket az intézkedéseket.”

Merkel, valamint Nicolas Sarkozy francia államfő nem igazán vette be az egyik legnagyobb európai gazdaság korábbi miniszterelnökét, Berlusconit az euróövezeti válság elleni megbeszéléseikbe, viszont Montival már hajlandók egy asztalhoz leülni. Természetesen a kormányváltás, s Montiék gazdaságpolitikája is szerepet játszik abban, hogy csökkennek az olasz kötvényhozamok. Olaszország adósságának finanszírozási költségei gyakorlatilag megfeleződtek januárban. Ez – csakúgy mint Spanyolország esetében – rendkívül kedvező fordulat, ugyanis a déli államnak mintegy 450 milliárd euró refinanszírozását kell megoldania az idén, amelyből 90 milliárd február és április között esedékes.

Az ír államadósság alakulása
(milliárd euróban, zárójelben a GDP-hez viszonyított adósságállomány)
2011*
2010
2009
2008
2007
162
144 (92,5%)
105 (65,2%)
80 (44,2%)
47 (24,8%)
* harmadik negyedéves adatok
Forrás: Eurostat

Írország és Portugália

Erről a két államról mostanában keveset hallani, ami számukra nyilvánvalóan kedvező hír, elvégre nem ők vannak a „célkeresztben”. Írországban a legnagyobb gondot az ország bankszektorának összeomlása okozta. Az ír bankokat fel kellett tőkésíteni, amit az ország költségvetése nem bírt el, ezért 2010-ben mentőcsomagra kényszerült. Az IMF-től és az EU-tól kapott 85 milliárd euróval úgy fest, stabilizálódott a helyzet, amit a valutaalap is megerősített korábban. Ugyanakkor az adósságállomány öt év alatt brutális mértékben megnőtt, s napjainkban majdnem négyszeresére rúg a 2007-es adatoknak.

Írországban is komoly gondot jelent a munkanélküliség (15 százalék körüli), s ezért tömegek hagyták el az országot a válság kezdete óta. Szintén az írekhez kapcsolódó szomorú adat, hogy 2011-ben az egész uniót figyelembe véve Írországban csökkent a legnagyobb mértékben a pénzintézetek száma: az EKB szerint mintegy 106-tal van kevesebb, mint egy évvel korábban.

A portugál államadósság alakulása
(milliárd euróban, zárójelben a GDP-hez viszonyított adósságállomány)
2011*
2010
2009
2008
2007
190
161 (93,3%)
140 (83,0%)
123 (71,6%)
116 (68,3%)
* harmadik negyedéves adatok
Forrás: Eurostat

Az írekéhez hasonló nagyságrendű, mintegy 78 milliárd eurós mentőcsomagra szorult Portugália is. A helyi adósságkezelő szerint a luzitán államnak az idén 17,4 milliárd eurónyi refinanszírozási kötelezettsége van, s egyelőre csökkenő kamatok mellett tudja értékesíteni állampapírjait.

Ugyanakkor a portugál központi bank januárban rontotta az idei GDP-prognózisát: a korábban várt 2,2 százalékos csökkenés helyett már 3,1 százalékos visszaeséssel számol. Az okok között a megszorítások miatti lakossági fogyasztás visszaesését említik.

Görögország

Görögország a legnagyobb „sztárja” az európai adósságválságnak. Aki csak néha néz híradót vagy olvas újságot, az is jól tudja, hogy milyen viszonyok uralkodnak a szebb napokat is megélt déli államban. Az adósságválságba a korábbi miniszterelnök is belebukott: Jeórjiosz Papandreut Lukasz Papademosz, az EKB volt alelnöke váltotta november elején.

A görög államadósság alakulása
(milliárd euróban, zárójelben a GDP-hez viszonyított adósságállomány)
2011*
2010
2009
2008
2007
347
329 (144,9%)
299 (129,3%)
263 (113,0%)
239 (107,4%)
* harmadik negyedéves adatok
Forrás: Eurostat

A görög államadósság a GDP-hez mérten körülbelül 160 százalékosra rúghat jelenleg. Az IMF, az EU és az EKB hármasa – a trojka – újabb mentőcsomaggal segítene a görögökön, és 2020-ig a GDP 120 százalékára faragná az adósságállományt. Ehhez újabb mentőcsomagra lesz szükség, amelyről akár már márciusban megállapodhatnak a felek.

És akkor ott vannak még a magánbefektetők – bankok, befektetői alapok – is, velük adósságleírásról tárgyal az athéni vezetés. Megállapodás egyelőre még nincs, de a tárgyalásokhoz közeli források szerint közelednek az álláspontok. Ugyanakkor az IMF és a német kormány további kamatcsökkentések mellett kardoskodott. Jelenlegi állás szerint Görögország 3,5 százalékos, míg a befektetőket képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) 4 százalékos kamatokat szeretne kiharcolni az új államkötvényekre. Mindenesetre a magánszférának mintegy 65-70 százalékos (nagyságrendileg 100 milliárd eurós) veszteséggel kell számolniuk.