A Duna–Dráva Nemzeti Parknak (DDNP) az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyaga szerint az élőhelyek 85 százalékban az Európai Unió által finanszírozott rehabilitációjának célja, hogy a folyószabályozás előtti állapothoz hasonló áramlási viszonyok biztosításával lehetőséget teremtsenek az egyedülálló táj megőrzésére, az ökoturisztikai vonzerő növelésére. A 2011 végén indult kivitelezést a vízparti élővilág védelme érdekében áprilisban felfüggesztik, majd ősszel folytatják.

Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője korábban sajtótájékoztatón elmondta: a DDNP, a Hrvatske Vode horvát vízügyi szervezet és egy horvát önkormányzat részvételével zajló, Water and Life for Duna and Vuka elnevezésű projekt keretében a magyar oldalon a Dráván csökkentik a Drávatamási-felső, a Drávatamási-alsó, a Tótújfalui és a Drávapalkonyai mellékág kőműveinek magasságát, azokba átereszeket építenek be, hogy biztosítsák a főágban folyó víz beáramlását. Ezenkívül kikotorják az eliszaposodott mederszakaszokat. Hasonló beavatkozásra kerül sor a horvátországi Vuka egy mellékágán is.

A rehabilitációnak köszönhetően a Dráva ezen ágait újra birtokba vehetik az olyan, áramláskedvelő védett halfajok, mint a magyar bucó, a német bucó, a leánykoncér vagy a selymes durbincs.

Parrag Tibor magyarázata szerint a beruházásra a Dráva esetében azért van szükség, mert a gyorsfolyású, másodpercenkénti ezer köbméteres vízhozamú folyó medre fokozatosan mélyül, így a folyószabályozás keretében kőművekkel ellátott mellékágak egyre kevesebb friss vízhez jutnak, s idővel eltűnhetnek.

A természetmegőrzés mellett a Dráva gazdaságélénkítő hatására alapoz az Ős-Dráva program is. A fenntartható vidékfejlesztés 36 települést érintő hazai mintaprogramja keretében 25 milliárd forintból, főként pályázati forrásból egy úgynevezett vízkormányzási rendszer kialakításával szeretnék eredeti állapotába visszaállítani a 150 évvel ezelőtt szabályozott Dráva környezetét.

Tiffán Zsolt, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, országgyűlési képviselő korábban az MTI-nek elmondta: a Dráva-meder által határolt Ős-Dráva térségében revitalizálják a holtágakat, tavakat, vizes élőhelyeket, amelyek közelében az ökoturizmus, a horgászat, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar fellendülését várják.

A 2011 végén kezdődött kivitelezés során a még hasznosítatlan folyó vizének egy részét szabályozottan, vízpótló árokhálózatokon keresztül tavakhoz, holtágakhoz, öntözendő területekhez juttatják, a természetes eredetű lefolyásból származó vizet visszatartják, tárolják, ebből oldják meg az agrárterületek vízellátását.