A nemzetgazdasági miniszter a hetilapnak adott interjúban kiemeli: „a pénzügyi tranzakciós illeték olyan taktikai atomfegyver a XXI. században, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás terén felvegyük a versenyt az ázsiai országokkal. Ahhoz ugyanis, hogy a foglalkoztatást növelni tudjuk, az élőmunka terheit kell mérsékelni.”

Jelentős többséggel megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték európai uniós bevezetését. Az uniós parlament közleménye arra emlékeztet, hogy közvélemény-kutatások szerint az EU-lakosság kétharmada támogatja a tranzakciós illeték kivetését. Bővebben>>>






Arra a kérdésre, milyen kitörési pontokat lát a gazdaság beindítása tekintetében, a miniszter kifejtette: ilyenek lehetnek az ingatlanok energiahatékonyságát javító felújítási programok, „ezért több száz milliárd forintos nagyságrendben szeretnénk olyan hitelprogramokat bevezetni, amelyek egy-egy középület, családi ház, panellakás vagy lakótömb felújítása esetén már a havi energiaszámla megtakarításából is finanszírozhatók”. 

„A bevezetett, de nem működő szocpol helyére ezért olyan finanszírozási rendszert kell állítanunk, amely az előtakarékosságra és az új családi kedvezményekre alapozva, bankhitel nélkül is elégséges forrást biztosít új lakás megvételéhez vagy építéséhez.” Át kell alakítani és nagyságrendileg is fel kell emelni a családok otthonteremtési támogatását – emelte ki.

Az IMF/EU megállapodással kapcsolatban elmondta: „Valóban szükségünk van pénzügyi védőhálóra, amiben az IMF–EU-megállapodásnak kulcsszerepe lehet. De önmagában ez nem elég. Magyarország iránt változatlan a pénzpiacok bizalma, amit az is jól tükröz, hogy el tudjuk adni az állampapírjainkat, még ha drágábban is, mint szeretnénk. Az állam pénzpiacokról történő finanszírozása mellett viszont fel kell építenünk egy keleti pénzügyi finanszírozási rendszert is. E háromból jöhet létre a magyar gazdaság számára fontos pénzügyi védőháló.”

Az Országgyűlés ülésterve szerint a parlament június 4-én szavazhat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító javaslatról, és ehhez kapcsolódóan ekkor lesz az alaptörvény módosításának zárószavazása is. A törvénymódosítások jogerőre emelkedését követően pedig megkezdődhetnek a formális tárgyalások az IMF-fel és az EU-val – fejtette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium. Bővebben>>>







A nemzetgazdasági miniszter szerint a közös európai pénz nem fog eltűnni, csak az euróövezet összetétele fog változni. A déli országok legkésőbb 2020-ra elhagyhatják az eurózónát. Az Európai Unió ugyanis az euró felől, az euró pedig a négy déli tagállam felől sebezhető. „Európában a válság akár még 15-20 évig is elhúzódhat, mert nehéz lesz megoldást találni az eurózóna helyzetére. Egy biztos: 2008 után azok az országok lettek a krízis legnagyobb vesztesei, amelyek felszámolták az iparukat, s azok nyertek, amelyek megőrizték és fejlesztették” – mondta Matolcsy György a Heti Válasznak adott interjúban.

Minden egyes euróövezeti országnak ki kell dolgoznia saját forgatókönyvét arra az esetre, ha Görögország kilépne az euróövezetből – tájékoztatta a Reuters hírügynökséget két euróövezeti illetékes. Bővebben>>>