Nagyot zuhant a forint kedden késő este, és szerda hajnalban is gyenge volt az árfolyama, miután Lukasz Papademosz korábbi görög miniszterelnök meglebegtette: már korábban fontolgatták Görögország kilépését az valutaunióból. A magyar fizetőeszköz négyhavi mélypontján indított, az euróval kora reggel 302 forint felett is kereskedtek. Délelőtt fél 11-re az euróárfolyam átlépte a 303 forintot.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 181,16 pontos csökkenéssel, 16 566,39 ponton nyitott szerdán. A keddi záróértékéhez képest 1,08 százalékkal gyengült.  A BUX fél tizenkettőkor 16 444,63 ponton állt, ami a keddi záró értékéhez képest 302,92 pontos, 1,81 százalékos csökkenés, a szerdai nyitásnál 121,76 ponttal alacsonyabb. A részvénypiac forgalma délelőtt 2,9 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. A Mol árfolyama 380 forinttal, 2,34 százalékkal 15 830 forintra esett. Az OTP-részvények ára 95 forinttal, 2,69 százalékkal 3 440 forintra süllyedt. A Magyar Telekom árfolyama 5 forinttal, 1,17 százalékkal 424 forintra csökkent. A Richter-papírok árfolyama 335 forinttal, 0,92 százalékkal 36 115 forintra gyengült.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint a befektetők kedvét elrontotta az előző görög miniszterelnök nyilatkozata. A hírre estek az ázsiai tőzsdék, és visszaeséssel indult a kereskedés a vezető nyugat-európai értéktőzsdéken is. A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE–100 a várakozásoknak megfelelő 1,16 százalékos gyengüléssel kezdett, a frankfurti DAX–30 az előrejelzésektől elmaradó 1,24 százalékos csökkenéssel indult, a párizsi CAC–40 1,41 százalékkal maradt el nyitás után a keddi záróértékétől.

Nem lesz áttörés

A mai uniós csúcs várhatóan nem hoz áttörést a kényes kérdéseket – így Görögország helyzetét – illetően, vélekedett a Hír Televíziónak Madár István, a Portfólió.hu elemzője. Mint mondta, jelenleg az Európai Uniónak szűk a mozgástere, és június 17-e lehet sorsfordító. Ha Görögországban a kiigazítást vállaló pártok győznek, az megnyugvást hozhat.

A forintnak sem tetszenek a görög hírek
A forintnak sem tetszenek a görög hírek
A legszélsőségesebb forgatókönyvekről szólva az elemző azt mondta, az euróövezet felbomlása a forintot is nagyon érzékenyen érintené. A májusban kezdődött „görög hisztéria” is gyengített a forinton, de a régiós trendektől alapvetően nem tér el a forint árfolyamának alakulása.

Nem tehetnek mást a görögök

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso már egy hete egyértelművé tette: a görögöknek az eurózónában kell maradniuk, az országnak nincs más módja kilábalni az adósságválságból.

Mint megírtuk, párhuzamos devizát, egy görög eurót vezetne be egy német közgazdász, mert szerinte a drachma visszaállítása hatalmas kárt okozna. A francia kormány európai ügyekért felelős minisztere, Bernard Cazeneuve vasárnap kijelentette, szilárd elhatározásuk, hogy megmentsék az euróövezetet, és Görögország tagságát is fenn kell tartani.

Angela Merkel német kancellár pénteken telefonbeszélgetést folytatott Karolosz Papuliasz görög államelnökkel, és azt a reményét hangsúlyozta, hogy a júniusi választások után gyorsan felállhat egy „erős, cselekvőképes” kormány Görögországban.

Csütörtökön leminősítette Görögországot a Fitch Ratings, közölve: nem látja garantáltnak az ország eurótagságának fenntarthatóságát. David Cameron brit miniszterelnök arról beszélt, az euróövezet széteshet, ha a tagállamok és a valutauniós hatóságok nem tesznek megfelelő lépéseket ennek elkerülésére.

Az uniós csúcson a növekedés és foglalkoztatás fellendítéséről is tanácskoznak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ugyanis idén 0,1 százalékos recesszióra számít az euróövezetben, de jövőre is csak alig 1 százalékos növekedést jósol. A munkanélküliség továbbra is 11 százalék fölött marad az eurózóna országaiban.