Gazdaság

A görög kikötők felé kacsingatnak a befektetők

PR
Magyar Nemzet
2012. február 08., szerda 03:50
Az unió összes mentési kísérlete eddig zátonyra futott, így legjobb lenne, ha a görögök maguktól lépnének ki az euróövezetből, mert óriási ballasztot jelentenek az euró számára – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatási vezetője annak kapcsán, hogy egyre valószínűbb, Athén nem kapja meg a következő, 130 milliárd eurós mentőcsomagot.
Hirdetés

Mint arról korábban beszámoltunk, az eurózóna pénzügyi válsága és a görög helyzet volt a legfontosabb téma a Párizsban tartott, 14. közös francia–német kormányülésen.

Nem sikerült megállapodásra jutniuk a görög pártoknak az éves termelés másfél százalékára rúgó újabb megszorítások bevezetéséről, így egyre távolodnak attól, hogy megkapják az uniótól, a valutaalaptól és az Európai Központi Banktól a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagot. – Az unió most alaposan megszenvedi, hogy annak idején hagyta csatlakozni az euróövezeti tagságra teljesen felkészületlen Görögországot – nyilatkozta a lapnak Rácz Margit. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatási vezetője szerint egyre kevesebb az esély arra, hogy az unió kisegítheti a bajból Athént. Úgy látja, Athén nem rendelkezik erős reálgazdasággal, és nagymértékben függ a turizmustól. Ez azonban a recesszió miatt már jó ideje visszaesett, és középtávon nem is látszanak a fellendülés jelei, a görög GDP ezért már a negyedik éve erőteljesen zsugorodik. Így az óriási államadósságot gyakorlatilag képtelenség gazdasági növekedéssel kinőni.

Már az első 110 milliárd eurós mentőcsomagnál látni lehetett, hogy ez az összeg nem lesz elegendő, a következő, 130 milliárd eurós csomag lehívásához szerkezeti átalakításokra lenne szükség – hangsúlyozta a kutató. Szerinte a mentés többi része sem működik: egyrészt a bankok tulajdonában álló görög adósság felének leírásáról folyó tárgyalások akadoznak, mert nem világos, hogy a levonás után kifizetendő összeget ki, mikor és miből adná oda a bankoknak. Másrészt a görög államkötvényekbe fektető spekulatív alapok zöme még idejében vásárolt csődbiztosítást, ezért eszük ágában sincs az adósság felét elengedni, ha az egész összeghez hozzájuthatnak.

Rácz Margit úgy véli, a kilépés után euróövezeten kívüli országként a görögök továbbra is használhatnák az eurót, ám szembe kellene nézniük azzal, hogy az államadósságot immár egyedül kell visszafizetniük. Hozzátette: azzal is számolni kell, hogy a privatizáció során nagyon sok befektető már kinézte magának a kulcsfontosságú görög kikötőket, amelyeken keresztül a nemzetközi fegyverkereskedelem jelentős része is zajlik.

Hozzászólások

  1. Mich 2012. február 08., szerda 12:06
    Világos, az EU-nak és a görögöknek rég be kellet volna látniuk, hogy Görögország nem felel (és soha nem is felelt meg) az eurózóna követelményeinek!

    De mindkét fél (kölcsönösen kihasználva egymást) piszkos és felelőtlen játékot űz: a sunyi görögök zsarolnak (az összeomlással) és annyit préselnek ki az EU-/EMU-ból, amennyit csak tudnak - az EUrokraták pedig ezt a (siralmas) helyzetet is arra használják fel hogy tovább lökdössék az EU szekerét egy 'Európai Egyesült Államok' felé...
  2. Cirbolya 2012. február 08., szerda 10:11
    Görögország súlyos pénzeket fizetett a Goldman Sachs-nak, tanácsadásért. Aztán olyan jó tanácsokat kaptak, hogy becsődöltek. A Goldman Sachs pedig - miközben tanácsadója volt Görögországnak - hatalmas pénzekben fogadott a görög államcsődre. Hát ennyi a történet. Egyébként a "mentőcsomagok" nem a görögöket mentenék, hanem a bankokat. Mert a görög népnek abból a pénzből egy fillér sem jutnak. A bankok átutalják a görög állam részére a pénzt, az pedig még abban az órában visszautalja ugyanazoknak a bankoknak az előző hitelek kamatainak a törlesztésére. Az adósság pedig csak tovább nő. Talán érdemesebb volna nekik végleg csődöt jelenteni, kiszállni az euróból is unióból is, és tiszta lappal új életet kezdeni a romokon.
  3. kerecsen 2012. február 08., szerda 08:49
    Érdekes világban élünk, melyben az elmélet és a gyakorlat köszönő viszonyban sincs egymással.
    A fejlődő országok megsegítése kapcsán gyakran hallott elmélet "ne halat adjunk nekik hanem tanítsuk meg halászni őket".
    Ugyanakkor Görögország esetében meg akarják szerezni a "hálót" - a kikötőket kívánja a befektetők emberbaráti közössége.
    Gyenge reálgazdaság mellett talán a kikötők lennének a görög állam biztos bevételi forrásai, ha ezeket megszerzik a görögök egyetlen reménye, hogy a (zavarosban)halászok vetnek néha nekik egy kis romlott halat.

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Időpont
2012
05
23
Megye
Város
Mozi
KERESÉS