Frankfurtban, az Európai Központi Bank (EKB) székhelyén hétfőn megkezdődött az a tárgyalássorozat, amelynek végén eldől, hogy mikor kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a hazánk számára nyújtandó készenléti hitelről. Londonban eközben a magyar kormány és a valutaalap közötti tárgyalások meghiúsulását jósolják. A Commerzbank elemzésében az áll, hogy a londoni brókerek szerint a forintpiacon körvonalazódni kezd az a kockázati forgatókönyv, amely szerint Magyarország nem jut megállapodásra a valutaalappal és az unióval.

Egyesek szerint nem világos, hogy mit várnak Magyarországtól a segítségért cserébe, mások az értetlenkedők magatartását furcsállják, sőt diadalittasan kijelentik: ismerik azokat a feltételeket, amelyeket a kormánynak is ismernie kell. Aztán ha figyelmesen elolvassuk, amit erről írnak, mintha mégsem oszlana a homály a feltételek körül. A Lánchíd Rádió Boross Imre közgazdásszal, volt PHARE-miniszterrel beszélgetett.

Ezzel szemben a Magyar Nemzet információi szerint jó esély van arra, hogy közel kerüljenek a hazai és a nemzetközi álláspontok a tárgyalások megkezdéséről. A lap úgy tudja, a magyar kabinet megegyezésre hajlik a jegybanktörvény kifogásolt pontjaiban, a hazánk ellen indított másik két – a bírák nyugdíjazásával és az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatos – kötelezettségszegési eljárásban Budapest nem kíván további engedményeket tenni.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth rádióban azt mondta: zsarolásnak tartaná, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás ügyében Magyarországgal szemben.


A kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a pénzügyi védőhálónak csakis gazdasági vonatkozású feltételei legyenek. Úgy tudják, hogy a bizottság részéről is hajlandóság mutatkozik arra, hogy ezt elfogadják, és megelégedjenek a jegybanktörvény „megfelelő” módosításával, és a másik két eljárást hagyják továbbmenni a maga útján, amely nagy valószínűséggel az Európai Bíróságon fog kikötni. Brüsszel tehát – hétfői értesülések szerint – nem ragaszkodik tovább ahhoz, hogy a gazdaságtól egyébként is független, politikai természetű aggályainak korrigálását szabja feltételül a tárgyalások megkezdéséhez.

Olivier Bailly, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szóvivője a múlt héten azt mondta, az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy teremtsen olyan biztonságos jogi környezetet, amely helyreállítja az üzleti bizalmat. A Magyar Nemzet korábban írt arról, hogy teljesen homályossá vált, valójában milyen feltételeket vár el az Európai Bizottság Magyarországtól a hiteltárgyalások megkezdéséhez.


Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egyébként úgy látja, az Európai Bizottság által elindított kötelezettségszegési eljárások leglényegesebb eleme az MNB-t érintő törvény, és annak módosítása után jöhet létre az EU–IMF-megállapodás.