Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta: a mintegy húsz éven át húzódó tervezés után végre elindított beruházás befejezését 2014 decemberére tervezik. A megvalósítás célja nemcsak a Kis-Balaton és a Balaton vízminőségének megóvása és a térség árvízvédelmének biztosítása, a munka az egyedülálló természeti érték megőrzését is szolgálja.

A 6,147 milliárd forintos költségvetéssel, a Környezeti és Energetikai Operatív Projekt keretében megvalósuló munkálatokról a szakember elmondta: a feladattal a Szabadics Zrt.-t és a Pentavia Kft.-t bízták meg. A tervek szerint a számos műtárgy megépítésekor arra törekszenek, hogy olyan szerkezeteket építsenek be, amelyek fenntartási költsége minimális lesz, s a térség fejlődését is szolgálják az épülő zsilipek, töltések.

Egyre nehezebbé válik a hajózás a Balatonon az alacsony vízállás miatt. A kapitányok tudásának köszönhető, hogy eddig nem történt hajófennakadás. Iszapkotrásra nincsen lehetőség, mivel nincs megoldva az elhelyezés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint azért van ez így, mert nem állami feladatról van szó. Az mno.hu balatoni hajózásról készített cikkét itt olvashatja el.

Hozzátette, hogy a kis-balatoni vízvédelmi rendszer működtetéséhez üzemeltetési tanácsot jelölnek ki, amelyben szakértők, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői konszenzussal hoznak majd döntéseket, megelőzve a működéssel kapcsolatos konfliktusokat, vitákat.

Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kivitelezési munkálatok már el is kezdődtek az érintett területen.

Ez alkalmas leginkább a természetes vízjárás utánzására

A rendezvényre készült sajtóanyag szerint az előkészítés során a Magyar Tudományos Akadémia és más tudományos bizottságok által javasolt megoldások közül azt a változatot valósítják meg, amely leginkább alkalmas a természetes vízjárás utánzására, illetve rugalmas üzemirányítást is lehetővé tesz.

A 75 négyzetkilométernyi területen kialakítandó rendszerben szabályozhatóvá teszik a víz útját, így kisebb vízhozam esetén az Ingói-berek területét nem érinti a Zalán levonuló vízmennyiség, nagyobb vízhozamnál azonban elárasztják ezt a területet is. A kapacitások növelése érdekében a berek mellett futó út alatt nyugati irányban engedik tovább a vizet.

A Balatonba kerülő víz minőségének biztosítása érdekében új mérőműszereket telepítenek, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával új víztározóteret is kialakítanak. A zalavári belvízöblözetben elvégzendő élőhely-rekonstrukció jóvoltából megnövekedhet a fészkelő és vonuló madarak állománya. de két „hallépcsőt” is építenek, hogy a Balatonból az alsó Zala-völgyig juthassanak íváskor a halak.