A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint a hazai turizmus, szállodaipar fejlődésének kilátásai bizonytalanok, az utazási irodák szövetsége szerint a legjobb esetben is csak stagnálás várható a következő egy-két évben a ki- és beutazás területén. A két szervezetet a kormány hivatalba lépésének közelgő kétéves évfordulója kapcsán kérdezte az MTI.

A szállodaszövetség és a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) is úgy látja, a bizonytalanságot, a stagnálást elsősorban a gazdasági válság idézte elő. A MUISZ szerint az utazási kedv ugyan nem tört meg, de az utazók nagy többsége az olcsóbb kategóriájú utakat keresi. Rövidebb időre, olcsóbb szálláshelyre, közelebbi úti célokra utaznak a legtöbben. Sokan inkább itthon maradnak, és hosszú hétvégékkel oldják meg a nyaralást.

Az utazási irodákról és a szállodákról

Az utazási irodák részéről óvatosabb üzletpolitika tapasztalható, ami azt jelenti, hogy kevesebb – a felvevő piac igényeihez jobban illeszkedő – repülőgép- és szálláskapacitást kötnek le, mint a válság kitörését megelőző években. Ezáltal nincs rajtuk folyamatosan a „last minute” utak kiadásának terhe. Ugyanakkor az irodák nagyon kedvező árú, úgy nevezett „first minute” utakat kínálnak az utazóknak, akik egyre szélesebb körben élnek ezekkel az előfoglalási kedvezményekkel.

A szállodaszövetség is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállodák jövedelmezőségi helyzete évek óta romlik, ezt meg kellene állítani. Szerintük sokat tudna javítani a hotelek gazdálkodási helyzetén, ha csökkentenék a szobakiadást terhelő 18 százalékos, illetve a vendéglátásra, a szállodai szolgáltatásokra vonatkozó 27 százalékos áfakulcsot.

A Malév csődje és az országimázs

A piaci helyzet javításáról szólva az MSZÉSZ úgy vélekedett, állami intézkedésre lenne szükség egyebek mellett annak érdekében, hogy a Malév csődje miatt kieső EU-n kívüli úti célokra repülő járatok (Moszkva, Kijev, Isztambul, Tel-Aviv) repülési jogait átadják egy másik légitársaságnak, hogy ezekkel a városokkal javuljon a légi összeköttetés. Jelezték: a légitársaság csődjét és az American Airlines, a Delta, a Hainan Airlines ezzel összefüggésbe hozható leállását elsősorban a budapesti ötcsillagos szállodák sínylették meg. Az még kérdés, hogy a kialakult helyzetben megnövekedett „fapados” kapacitás hogyan hat Budapest turizmusára – jegyezték meg.

A MUISZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 2-3 évben elszaporodtak a jogosulatlan utazásszervezők, akik semmiféle vagyoni biztosítékkal nem rendelkeznek. Az állam így elesik az adóbevételektől, az utazóknak pedig semmilyen jogorvoslati lehetőségük nincs probléma esetén. Az utazási irodák szerint a hatóságok fellépése ezen a területen hatástalan, ezen mindenképpen változtatni szükséges.

Az irodák szerint a Magyarországot ért külföldi sajtótámadások is nagymértékben rombolják az országimázst, ami visszahat a beutaztatásra is, már nem egy külföldi csoportot mondtak le emiatt.

Mindkét szervezet az üzleti turizmust emelte ki, mint a légitársaság leállásának egyik legnagyobb vesztesét. A szabadidős turizmusban a fapadosok térhódítása miatt az idelátogatók száma emelkedik, de sajnos csak az olcsóbb szálláskategóriákban, tehát az utazási irodák árbevétele is csökken – teszi hozzá a MUISZ.

Gond az ifával

Károsnak nevezték a szállodások, hogy Budapesten tavaly január 1-jével kerületi önkormányzati hatáskörbe került az idegenforgalmi adó (ifa) kivetése. Az egyes kerületekben eltérő mértékű adót vezettek be, megoldatlanná vált a fővárosi turisztikai marketingszervezet finanszírozása, amit korábban a főváros az általa beszedett ifából fedezett. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fővárosi kerületek által beszedett ifából 2011. január 1. óta nem jut forrás Budapest turisztikai marketingjére, miközben a Budapesttel versenytárs európai városok előnye tovább nőtt.

Sokat segíthet a SZÉP-kártya

A szállodások szerint a hotelek iránti belföldi keresletben sokat segíthet a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) elterjedése. Eddig mintegy 550 ezer SZÉP-kártyát bocsátottak ki, de adataik szerint ezek felhasználása a hazai szállodákban az első negyedévben szerény volt. Ezt igazolja az MSZÉSZ 47 szállodában elvégzett, reprezentatívnak nem tekinthető felmérése is, amely szerint január-márciusban a SZÉP-kártya és üdülési csekk együttes forgalma mintegy 33 százalékkal kevesebb volt, mint a bázisidőszakban ugyanezekben a szállodákban beváltott üdülési csekkek értéke – teszik hozzá.

„Azzal számolunk, hogy a SZÉP-kártya felhasználása várhatóan a nyaralási szezonban, a nyári hónapokban meg fog nőni, de ma még nem lehet megbecsülni, hogy annak forgalma a szállodákban éves szinten hogyan fog alakulni” – fogalmazott a szállodaszövetség.

Ismert, a kiadott Széchenyi Pihenőkártyák száma április végén átlépte a félmilliót, a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy a három kibocsátó összesen 534 ezer kártyát bocsátott ki, az elfogadóhelyi szerződéseik száma pedig elérte a 21 ezret. Egyébként a SZÉP-kártya rendszere miatt kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. A Magyar Nemzet pedig arról írt, hogy egyes elfogadóhelyek trükköznek a kártyával.

Ugyanazok a legkedveltebb úti célok

Az utazási irodák tapasztalatai szerint a legkedveltebb úti célokat nézve nincs jelentős változás az előző évekhez képest: a legtöbben Horvátországot, Törökországot, Görögországot, Olaszországot keresik. Az észak-afrikai országokba kevesebben utaznak, különösen Tunéziába, Egyiptomba. Az utóbbi néhány évben ismét divatba jöttek a kulturális körutazások és a néhány napos városlátogatások – teszik hozzá.