Jens Weidmann az ARD német közszolgálati televízióban vasárnap este sugárzott interjúban üdvözölte az euróövezeti pénzügyminiszterek megállapodását arról, hogy támogatást nyújtanak a madridi kormánynak a spanyol bankrendszer stabilitásához. Hangsúlyozta: a spanyol kormány nagyot lépett előre a válságkezelésben a munkaerő-piaci szabályozás átalakításával, de tovább kell folytatni a gazdasági reformokat, a pénzügyi területen pedig a külső támogatás révén fel kell tőkésíteni a bankrendszert.

A szombati megállapodás szerint Madrid akár 100 milliárd eurót kaphat az euróövezeti válságkezelési rendszer (EFSF) keretében. A segítséghez várhatóan nem kapcsolódnak majd az államháztartást érintő feltételek, vagyis nem kötik megszorításokhoz a támogatást, az egyedüli elvárás az lesz, hogy a kormány konszolidálja a bankrendszert.

„Amennyiben Görögország távozik az euróövezetből, akkor mindegyik eurótagállam adósosztályzata felülvizsgálatra szorulna, köztük a legmagasabb besorolásúaké is” – közölte hétvégi helyzetértékelésében a Moody's Investors Service.
Egy másik hitelminősítő cég, a Fitch Ratings csütörtökön Spanyolország adóskockázatát rontotta le három fokozattal. Bővebben >>>
A németek kétharmada ellenzi, hogy Németország részt vegyen a pénzügyileg megrendült spanyol bankok megsegítésében – derül ki egy vasárnap ismertetett közvélemény-kutatásból. Mint ismert, pénzügyi támogatásért folyamodott Spanyolország az euróövezeti országokhoz, hogy konszolidálni tudja bankszektorát. A spanyol válságról szóló MNO-elemzést itt olvashatja.


Weidmann az interjúban kifejtette: nem csupán a külső támogatásra szoruló euróövezeti tagországok – Görögország. Írország, Portugália és Spanyolország – szorulnak reformokra, hanem az egész euróövezet. A Bundesbank már 1990-ben jelezte, hogy a közös valuta bevezetéséből az következik, hogy közössé kell tenni a költségvetési politikát is. Ez az államadósság feletti közösségi szintű kezességvállalást, az adósság közössé tételét is jelenti, ugyanakkor a tagállamok nemzeti szuverenitását is érinti. Alkotmánymódosításra és az uniós szerződések módosítására is szükség volna, ha ebbe az irányba indul el az euróövezet, de kérdéses, hogy valamennyi ország lakossága támogatná-e a nemzeti kompetenciák megnyirbálását – mondta.

A közös euróövezeti kötvényt csak akkor lehet bevezetni, ha a nemzeti szuverenitást csökkentő politikai reformokat végrehajtották, a közös adósságfelvétel és adósságtörlesztés csak a folyamat betetőzése lehet – mondta a Bundesbank elnöke arra a sajtóhírre reagálva, miszerint az uniós intézmények vezetői a költségvetési unió megteremtését előirányzó tervet készítettek, és e terv alapján az euróövezeti tagországok csak közösen vehetnének fel hitelt.