Nagyhatalom

Áttörés előtt a szarvasgomba piaca

Gyöngyösi Balázs, 2016. február 1., hétfő 06:30, frissítve: csütörtök 12:56
Szigorú feltételekhez van kötve a szarvasgombagyűjtés hazánkban, ugyanakkor a hatóságtól nem kapják meg a kellő védelmet a gombászok, gyakori jelenség, hogy idegenek rabolják le az élőhelyeket. A tét óriási, hiszen a szarvasgomba kilójáért itthon is adnak akár 60-80 ezer forintot, külföldön még többet.

Hosszú távú, de biztosan megtérülő befektetéssel belátható időn belül szarvasgomba-nagyhatalommá válhat Magyarország – mondta a Magyar Nemzetnek a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének (SZTOE) elnöke. Ulrich József kifejtette, hogy az éves hazai termés mintegy 20 tonna, de ez szinte mind gyűjtésből származik. Ha fele-fele arányban számíthatnánk betakarításkor a gyűjtésre és az ültetvényes termesztésre, 15-20 év alatt biztosan elérnénk éves szinten a 40 tonnát, de a célzott erdészeti telepítés már hat-nyolc éven belül hasznot hozna.

A jelentős kiadások miatt az SZTOE első embere szerint érdemes volna erre a célra pályázati forráskeretet fenntartani. A meszes, magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású talaj a kiindulópont, a gomba termesztéséhez pedig olyan facsemetéket kell ültetni, amelyek gyökerén már megtelepedett a gomba. Lassan növekednek a gombafonalak, az ültetés után 4-8 évvel jelennek meg az első termőtestek. A szükséges facsemete 2000 forintba kerül, ebből pedig 8-10 ezer darabot kell elültetni hektáronként, azaz ekkora területen 16-20 millió forint az induló költség.

Megéri befektetni

Megéri azonban a befektetés, hiszen ahogy a Magyar Nemzet felméréséből kiderült, a szarvasgomba ára idehaza jelentősen függ a fajoktól, a szezontól, a minőségtől, sőt még a külföldi termés mennyiségétől is, de az alsó határ 10-12 ezer forint kilogrammonként, a felső pedig 60-80 ezer. Gyűjtésben már így is a világ élvonalához tartozunk, szarvasgombászatban, vagy régi magyar nevén triflászatban Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal említik egy lapon hazánkat. Úgy tudjuk, a 20 tonnás átlagos éves termés 2-300 gyűjtő munkájának eredménye, de mivel a belső fogyasztás csekély, ennek a mennyiségnek a 95 százalékát exportra viszik. Külföldön kilónként stabilan kifizetnek 400 eurót, azaz 125 ezer forintot az első osztályú magyar szarvasgombáért. Felvevőpiacunk elsősorban Olaszország és Németország, a szomszédos országok közül pedig Ausztriában és Szlovéniában fokozott a kereslet.

A jellemzően a Jászságban termő nyári szarvasgomba minősége évről évre kitűnő, kiállja az összehasonlítást a prémium kategóriás burgundi vagy pármai fajtákkal is. A hazai ágazat képviselői a homoki szarvasgombára a legbüszkébbek, ez a világon csak a Kárpát-medencében terem meg, mézédes íze teszi egyedivé. Ulrich József állítja, ez a fajta attól is különleges, hogy kiválóan tartósítható; ha lefagyasztjuk, és fél év múlva reszelünk belőle egy ételre, 95 százalékban ugyanazt az ízt kapjuk, mintha frissen használtuk volna fel. Mint mondta, a legdrágább fajta az isztriai fehér szarvasgomba, amiért
6-800 ezer forintot is adnak kilónként, de az 50-60 dekás vagy ennél is nagyobb példányok jellemzően árverésen cserélnek gazdát.

Van azonban probléma

Évek óta megoldatlan probléma, hogy a népszerű élőhelyeket rendszeresen lerabolják a szarvasgomba magas ára miatt. Ulrich József szerint a szabályozás mit sem ér fokozott hatósági jelenlét nélkül, így hát az erdészek és a gombászok helyi szinten maguk próbálják védeni területeiket a barbár gyűjtőkkel, vagy ha úgy tetszik, a „feketelábúakkal” szemben. Paradox módon a hivatásos gyűjtőkkel szemben viszont igazán szigorúak az előírások: engedélyek, gyűjtési napló, vizsgapapírok emberre, kutyára, az egyesületi elnök szerint olasz és francia társaik is értetlenül tekintenek a magyar szigorra.

Az eddigi legnagyobb magyarországi szarvasgomba 1,28 kilogrammos, Papp Béla, a Truffleminers Kft. munkatársa találta 2014 júliusában a cég Jászságban bérelt erdejében. Viszonyításképp egy átlagos szarvasgomba tömege 40-50 gramm körüli, a nagyobbak 5-700 grammosak, korábban 920 grammos volt a legnagyobb idehaza. A szarvasgomba fűszer, ezért kis mennyiség is elég belőle. A hőhatást nem tűri, ezért főzni, sütni nem ajánlott, főként nem hosszú ideig. A legegyszerűbb recept a szarvasgombás fűszervaj készítése: az alaposan megmosott, ám nem meghámozott szarvasgombát lereszeljük, puha vajba keverjük, majd pirítósra kenve fogyaszthatjuk.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 01.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 00:01
  2. 23:41
  3. 23:09
  4. 22:50
  5. 22:25
  6. 22:11
  7. 21:59
  8. 21:51
  9. 21:45
  10. 21:45
  11. 21:35
  12. 21:31
  13. 21:30
  14. 21:25
  15. 21:16
  16. 21:15
  17. 21:00
  18. 20:55
  19. 20:50
  20. 20:47
  21. 20:45
  22. 20:40
  23. 20:35
  24. 20:30
  25. 20:29
  26. 20:25
  27. 20:20
  28. 20:15
  29. 20:12
  30. 20:10
  31. 19:57
  32. 19:55
  33. 19:55
  34. 19:50
  35. 19:45
  36. 19:45
  37. 19:42
  38. 19:40
  39. 19:36
  40. 19:35
  41. 19:30
  42. 19:28
  43. 19:15
  44. 19:13
  45. 18:58
  46. 18:46
  47. 18:42
  48. 18:33
  49. 18:25
  50. 18:25
  51. 18:20
  52. 18:08
  53. 17:57
  54. 17:51
  55. 17:39
  56. 17:26
  57. 17:13
  58. 17:06
  59. 17:03
  60. 16:54
  61. 16:47
  62. 16:41
  63. 16:35
  64. 16:25
  65. 16:23
  66. 16:23
  67. 16:15
  68. 16:10
  69. 15:57
  70. 15:55
  71. 15:53
  72. 15:46
  73. 15:42
  74. 15:38
  75. 15:30
  76. 15:26
  77. 15:20
  78. 15:16
  79. 15:11
  80. 15:05
  81. 15:02
  82. 14:57
  83. 14:55
  84. 14:44
  85. 14:32
  86. 14:20
  87. 14:16
  88. 14:10
  89. 14:02
  90. 14:00
  91. 13:52
  92. 13:42
  93. 13:40
  94. 13:38
  95. 13:34
  96. 13:30
  97. 13:27
  98. 13:21
  99. 13:12
  100. 13:10
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása