Nagyhatalom

Áttörés előtt a szarvasgomba piaca

Gyöngyösi Balázs, 2016. február 1., hétfő 06:30, frissítve: csütörtök 12:56
Szigorú feltételekhez van kötve a szarvasgombagyűjtés hazánkban, ugyanakkor a hatóságtól nem kapják meg a kellő védelmet a gombászok, gyakori jelenség, hogy idegenek rabolják le az élőhelyeket. A tét óriási, hiszen a szarvasgomba kilójáért itthon is adnak akár 60-80 ezer forintot, külföldön még többet.

Hosszú távú, de biztosan megtérülő befektetéssel belátható időn belül szarvasgomba-nagyhatalommá válhat Magyarország – mondta a Magyar Nemzetnek a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének (SZTOE) elnöke. Ulrich József kifejtette, hogy az éves hazai termés mintegy 20 tonna, de ez szinte mind gyűjtésből származik. Ha fele-fele arányban számíthatnánk betakarításkor a gyűjtésre és az ültetvényes termesztésre, 15-20 év alatt biztosan elérnénk éves szinten a 40 tonnát, de a célzott erdészeti telepítés már hat-nyolc éven belül hasznot hozna.

A jelentős kiadások miatt az SZTOE első embere szerint érdemes volna erre a célra pályázati forráskeretet fenntartani. A meszes, magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású talaj a kiindulópont, a gomba termesztéséhez pedig olyan facsemetéket kell ültetni, amelyek gyökerén már megtelepedett a gomba. Lassan növekednek a gombafonalak, az ültetés után 4-8 évvel jelennek meg az első termőtestek. A szükséges facsemete 2000 forintba kerül, ebből pedig 8-10 ezer darabot kell elültetni hektáronként, azaz ekkora területen 16-20 millió forint az induló költség.

Megéri befektetni

Megéri azonban a befektetés, hiszen ahogy a Magyar Nemzet felméréséből kiderült, a szarvasgomba ára idehaza jelentősen függ a fajoktól, a szezontól, a minőségtől, sőt még a külföldi termés mennyiségétől is, de az alsó határ 10-12 ezer forint kilogrammonként, a felső pedig 60-80 ezer. Gyűjtésben már így is a világ élvonalához tartozunk, szarvasgombászatban, vagy régi magyar nevén triflászatban Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal említik egy lapon hazánkat. Úgy tudjuk, a 20 tonnás átlagos éves termés 2-300 gyűjtő munkájának eredménye, de mivel a belső fogyasztás csekély, ennek a mennyiségnek a 95 százalékát exportra viszik. Külföldön kilónként stabilan kifizetnek 400 eurót, azaz 125 ezer forintot az első osztályú magyar szarvasgombáért. Felvevőpiacunk elsősorban Olaszország és Németország, a szomszédos országok közül pedig Ausztriában és Szlovéniában fokozott a kereslet.

A jellemzően a Jászságban termő nyári szarvasgomba minősége évről évre kitűnő, kiállja az összehasonlítást a prémium kategóriás burgundi vagy pármai fajtákkal is. A hazai ágazat képviselői a homoki szarvasgombára a legbüszkébbek, ez a világon csak a Kárpát-medencében terem meg, mézédes íze teszi egyedivé. Ulrich József állítja, ez a fajta attól is különleges, hogy kiválóan tartósítható; ha lefagyasztjuk, és fél év múlva reszelünk belőle egy ételre, 95 százalékban ugyanazt az ízt kapjuk, mintha frissen használtuk volna fel. Mint mondta, a legdrágább fajta az isztriai fehér szarvasgomba, amiért
6-800 ezer forintot is adnak kilónként, de az 50-60 dekás vagy ennél is nagyobb példányok jellemzően árverésen cserélnek gazdát.

Van azonban probléma

Évek óta megoldatlan probléma, hogy a népszerű élőhelyeket rendszeresen lerabolják a szarvasgomba magas ára miatt. Ulrich József szerint a szabályozás mit sem ér fokozott hatósági jelenlét nélkül, így hát az erdészek és a gombászok helyi szinten maguk próbálják védeni területeiket a barbár gyűjtőkkel, vagy ha úgy tetszik, a „feketelábúakkal” szemben. Paradox módon a hivatásos gyűjtőkkel szemben viszont igazán szigorúak az előírások: engedélyek, gyűjtési napló, vizsgapapírok emberre, kutyára, az egyesületi elnök szerint olasz és francia társaik is értetlenül tekintenek a magyar szigorra.

Az eddigi legnagyobb magyarországi szarvasgomba 1,28 kilogrammos, Papp Béla, a Truffleminers Kft. munkatársa találta 2014 júliusában a cég Jászságban bérelt erdejében. Viszonyításképp egy átlagos szarvasgomba tömege 40-50 gramm körüli, a nagyobbak 5-700 grammosak, korábban 920 grammos volt a legnagyobb idehaza. A szarvasgomba fűszer, ezért kis mennyiség is elég belőle. A hőhatást nem tűri, ezért főzni, sütni nem ajánlott, főként nem hosszú ideig. A legegyszerűbb recept a szarvasgombás fűszervaj készítése: az alaposan megmosott, ám nem meghámozott szarvasgombát lereszeljük, puha vajba keverjük, majd pirítósra kenve fogyaszthatjuk.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 01.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 16:00
  2. 15:57
  3. 15:50
  4. 15:46
  5. 15:32
  6. 15:30
  7. 15:25
  8. 15:18
  9. 15:17
  10. 15:09
  11. 15:06
  12. 15:06
  13. 14:54
  14. 14:48
  15. 14:40
  16. 14:35
  17. 14:30
  18. 14:27
  19. 14:25
  20. 14:19
  21. 14:14
  22. 14:00
  23. 13:56
  24. 13:49
  25. 13:39
  26. 13:34
  27. 13:23
  28. 13:20
  29. 13:18
  30. 13:18
  31. 13:10
  32. 12:57
  33. 12:55
  34. 12:49
  35. 12:47
  36. 12:41
  37. 12:33
  38. 12:28
  39. 12:20
  40. 12:20
  41. 12:16
  42. 12:03
  43. 11:57
  44. 11:48
  45. 11:48
  46. 11:45
  47. 11:38
  48. 11:37
  49. 11:35
  50. 11:33
  51. 11:32
  52. 11:27
  53. 11:21
  54. 11:14
  55. 11:04
  56. 11:02
  57. 11:01
  58. 10:52
  59. 10:42
  60. 10:36
  61. 10:34
  62. 10:28
  63. 10:22
  64. 10:12
  65. 10:12
  66. 10:05
  67. 09:58
  68. 09:56
  69. 09:55
  70. 09:45
  71. 09:41
  72. 09:37
  73. 09:35
  74. 09:33
  75. 09:30
  76. 09:29
  77. 09:29
  78. 09:28
  79. 09:28
  80. 09:25
  81. 09:19
  82. 09:15
  83. 09:14
  84. 09:10
  85. 09:00
  86. 08:58
  87. 08:45
  88. 08:44
  89. 08:38
  90. 08:30
  91. 08:21
  92. 08:15
  93. 08:06
  94. 07:55
  95. 07:43
  96. 07:36
  97. 07:30
  98. 07:27
  99. 07:15
  100. 07:13
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása