Jön a nagyüzem

Az agrárium halála lehet a TTIP és a CETA

A nagy húsipari cégek tönkretehetik az európai gazdákat, s veszélybe kerül a kontinens élelmiszer-biztonsága

Gyöngyösi Balázs, 2016. december 12., hétfő 06:30, frissítve: hétfő 11:22
Százezer baromfit is összezsúfolhatnak egyetlen telepen Kanadában
Százezer baromfit is összezsúfolhatnak egyetlen telepen Kanadában

Veszélybe sodorják az európai mezőgazdaságot és a kistermelőket a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények – húzták alá észak-amerikai civil szervezetek szakértői egy konferencián Budapesten. Sharon Treat, a Mezőgazdasági és Kereskedelempolitikai Intézet amerikai szervezetének vezető tanácsadója és Sujata Dej, a Kanadaiak Tanácsának kereskedelempolitikai kampányfelelőse abban egyetértett, hogy ezek a megállapodások az olyan kis, nyitott gazdaságokra jelenthetik a legnagyobb veszélyt, mint amilyen a magyar.

A hústermelők versenyképessége csökken

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közt tárgyalt TTIP következtében várhatóan megnő a transznacionális húsipari vállalatok hatalma, ennek nyomán pedig fokozódik a vállalati koncentráció és bővül az ipari hústermelés – derült ki egy friss tanulmányból. A Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összefoglaló rámutatott, a vámliberalizáció miatt az európai hústermelők versenyképessége csökkenni fog, növelve a nyomást az európai szereplőkre, hogy még iparosodottabb és olcsóbb gyártási folyamatokat alkalmazzanak, amelyek a lakosságra hárítják a járulékos környezeti és egészségügyi költségeket. Emellett a TTIP meggyengíti és fellazítja az érvényben levő előírásokat, különösen az állatjólét, a génmódosított élelmiszerek, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy területén.

A tanulmány szerint az ágazathoz kapcsolódó munkajogi és környezetvédelmi szabályozás sem Európában, sem a tengerentúlon nem megfelelő, így mindenképpen megerősítésre szorul. Az amerikai tárgyaló felek valószínűleg nem elégszenek meg kevesebbel, mint amit a csendes-óceáni térség országaival kötött szabad kereskedelmi egyezmény (TPP) esetében elértek. Ez a megállapodás tovább nehezíti a zéró tolerancia érvényesülését a génmódosított termékekkel, így az állati takarmánnyal szemben, amely aláássa az EU régóta vállalt elköteleződését az elővigyázatosság elve iránt. A TTIP érvénybe lépése után előreláthatólag sokkal nehezebb lesz közérdekű szabályokat alkotni olyan technológiákhoz, mint a génszerkesztés vagy a klónozás. Az egyezmény rendelkezései befagyaszthatják a jogalkotást, így például akadályokba ütközhet a húsipari termelés szabályozása a klímaváltozás miatt. A befektetőállamok vitarendezési mechanizmusa (ISDS) pedig minden bizonnyal kudarcra ítéli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a globális húsipar növekvő hatalmát igyekeznek kordában tartani.

Kisgazdaságok helyét a nagyüzem

Az EU és Kanada közt kötendő CETA az európai élelmiszer-biztonságot veszélyezteti – a problémát körüljáró tanulmány főbb gondolatait a Védegylet Egyesület foglalta össze. A kisgazdaságok helyét a nagyüzemi gazdálkodás veheti át. Kanadában az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (NAFTA) köszönhetően 1988 és 2007 között háromszorosára, 11 milliárd dollárról 33 milliárdra nőtt a mezőgazdasági export volumene, miközben a nettó termelői jövedelem kevesebb mint a felére esett vissza, a mezőgazdasági termelők felhalmozódott adóssága pedig megduplázódott ugyanebben az időszakban. A kanadai családi gazdaságok száma ugyanakkor erősen megcsappant: míg 1970-ben 366 ezer ilyen gazdaság működött, addig 2011-ben már csak 204 ezer. Mostanra a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány nagy része hatalmas mezőgazdasági nagyüzemekben koncentrálódik. Vannak olyan hizlalótelepek, ahol több mint 20 ezer szarvasmarhát tartanak, másutt 5-10 ezer sertést, egyes telepeken pedig akár 100 ezer baromfit is összezsúfolnak kis helyen. A CETA nyomán várhatóan még több kis, családi gazdaság tűnik el Kanadában és az EU-ban. Előreláthatólag azokat az országokat érinti majd leginkább a megállapodás, amelyekben jellemzően kisebb gazdaságok működnek, ahol a gazdák egzisztenciája az életvitelszerű gazdálkodástól függ, mint például Magyarországon.

Kanadában ráadásul lazább az állatvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban; miközben mintegy 700 millió állatot vágnak le fogyasztási célból, az önkéntesen vállalt állatjóléti előírások megszegése nem jár semmilyen szankcióval. A CETA hatálya alatt Kanada azt a húst exportálja majd, amelyet ilyen körülmények között termelnek. Az európai hústermelők így ezzel az olcsóbb, ám kevésbé humánus gyakorlattal lesznek kénytelenek versenyezni.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 12.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása