Ha Magyarország júniusig végrehajtja az Európai Unió által kért kiigazító lépéseket, akkor az IMF-megállapodás feltételei „szinte automatikusan” rendeződnek, vagyis Washingtonba az Európai Unión keresztül vezet az út – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a Magyarországon működő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán szerdán Budapesten. Kovács Árpád hangsúlyozta: az IMF-megállapodásnak nem a gazdaság teljesítménye vagy a folyó finanszírozás szempontjából van jelentősége, ez bizalmi kérdés is. Az IMF-háttér a finanszírozásban segít, a szabad piaci finanszírozási feltételek e nélkül sokkal keményebbek lennének – mondta.

Az európai és magyar válságkezelésről tartott előadásában a 2010–11-es, általa hiperaktívnak, aktivistának mondott magyar gazdaságpolitika kapcsán hangsúlyozta: hazánk – talán a bankmentő csomagon kívül – „semmi olyat nem csinált, ami Európában ne fordult volna elő”. Az európai uniós tagállamok válságkezelésében Kovács Árpád szerint több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a gazdaságpolitikák esetében a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, „aktivista”, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak – elemezte.

Magyarország ugyanakkor „szélső pontot” jelentett a „terápia” intenzitásában, az adagolás mértékében és adott esetben a kommunikáció vitelében – vélekedett Kovács Árpád. 2012-től óvatosabb, hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, „finombeállításokra” van szükség, de ez nem jelenti az eddigi lépések megtagadását – mondta. Hozzátette, hogy a kormány eddig egy szolid takarékossági tervet jelentett be. Ennek következményeit már tapasztalni lehet, elindult a felsőoktatás és a vasúti közlekedés átalakítása, de Budapest közlekedése is megsínyli majd a spórolást.

Ez bizalmi kérdés is

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ami rövid távon eredményes vágás, az hosszabb távon nem biztos, hogy az, mivel például ahová tömegközlekedéssel nem lehet eljutni, „oda munka sem megy”. A bizalomhiány miatt jelenleg egyszerre kéri számon az unió Magyarországon a rövid és hosszabb távú gondolkodást, ami súlyos döntési kényszerekkel jár – mondta Kovács Árpád. Hangsúlyozta: az IMF-megállapodásnak nem a gazdaság teljesítménye vagy a folyó finanszírozás szempontjából van jelentősége, ez bizalmi kérdés is. Az IMF-háttér a finanszírozásban segít, a szabad piaci finanszírozási feltételek e nélkül sokkal keményebbek lennének – mondta.

Csaba László azonban korábban arról beszélt, „IMF-hitel nélkül el lehet lenni, ha egyébként a dolgaink rendben vannak”. A közgazdász, akinek a véleményét a miniszterelnök is kikéri, 50 százalékra taksálta az IMF-megállapodás esélyét.

Fellegi Tamás múlt pedig pénteken bejelentette Washingtonban, hogy közeledett Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap álláspontja abban, hogy az egyeztetés fókuszában a gazdasági–pénzügyi kérdéseknek kell állniuk. Mint megírtuk, londoni elemzők szerint az új magyar IMF/EU-finanszírozási programról június előtt most már nem valószínű a megállapodás.

Még egy magasabb adókulcs

Az adórendszer kapcsán Kovács Árpád úgy vélte: az egykulcsos adó több száz milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésben. Megoldást jelentene ezért, ha ideiglenesen bevezetnének a mostani mellé még egy, ennél magasabb adókulcsot, esetleg szolidaritási járulékot. Így hosszabb távon nem feltétlenül sérülne a kormány középosztályt támogató adófilozófiája. A KT elnöke szerint nagy vonalakban egyet lehet érteni a különböző „külső szervezetek”, például az OECD Magyarországgal kapcsolatos véleményével, ugyanakkor az ajánlások megvalósítása az adott feltételek között korántsem egyszerű.

Az például problematikus, hogy az OECD jelentése azt javasolja, még az idén vonjon ki a kormány a költségvetésből százmilliárdokat úgy, hogy közben ne nyúljon a fogyasztáshoz, az oktatáshoz, a romafelzárkóztatáshoz, viszont tegyen rendet az egészségügy és a tömegközlekedés területén, és karcsúsítsa az önkormányzatokat, amivel persze a gazdaság érzékelhető növekedése hiányában egyenlőre csak újabb munkanélkülieket „gyártana”. A tanulmány a javasolt átalakítások társadalmi következményeivel – nézőpontjából talán érthetően – kevéssé foglalkozik, nem tud tanácsot adni. Ez láthatóan a kormány dolga, emelte ki.

Amint arról az MNO tudósított: elemzők az IMF-ről, a forintról és valamint a magyar állampapírpiac kilátásairól tartottak előadást egy kedd esti rendezvényen.


Kovács Árpád szólt arról is, hogy a Költségvetési Tanács hivatalosan – a törvényi előírásoknak megfelelően – nyáron mond először véleményt a magyar gazdaságról és a költségvetésről. Ismertette: a cél a KT munkájának szélesítése, így júniusban különböző elemző cégek, valamint nagy könyvvizsgáló vállalatok elemzőrészlegeinek meghívásával szélesebb fórumot is tartanak a gazdaság idei első félévéről és a jövő évi kilátásokról.