Állami felügyelet

Az FM sokallja a kutyafajtákat

Tóth László Levente, 2016. március 21., hétfő 17:19, frissítve: hétfő 17:29
A nemzetközi gyakorlattal és az eddigi hazai gyakorlat problémáival indokolta az agrártárca, hogy a tervek szerint gyökeresen megváltozik a hazai kutyatenyésztés rendszere. Mint arról korábban írtunk, csak a kilenc magyar ebfajta tenyésztőszervezeteinél marad meg az állami felügyelet.

Sem Európában, sem a világ többi részén nem ismert az ebtenyésztésnek az eddigi hazai szabályozáshoz hasonló rendszere, csak a gazdasági haszonállatoknál alkalmaznak állami felügyeletet, ez a tevékenység ebeknél mindenhol a civil világ részeként működik – így indokolta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) lapunk érdeklődésére, miért van szükség arra, hogy az állam lényegében feladja az ebtenyésztés felügyeletét. A tárcánál emlékeztettek: a változás a nemzetközi gyakorlatot követi le, hiszen a magyarországi ebtenyésztés szabályozása eddig a fajtatiszta ebek tenyésztésére, a tenyészállatok előállítására, törzskönyvezésére, tenyésztési adataik gyűjtésére és tenyésztési programjuk végrehajtására, tehát az adott fajta fenntartására vonatkozott.

Az elmúlt közel két évtizedben a tenyésztésszervezés gazdasági haszonállatokhoz hasonló szabályozása nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai elvárásokat, s nem is látszik indokoltnak a fenntartása. Ezért vonul ki a hazai ebtenyésztés jogi szabályozásából az állam szinte teljes mértékben, kizárólag a kilenc magyar ebfajtánknál őrizve meg a tenyésztőszervezetek rendszerét, mert ezeknek a fajtáknak – génmegőrzési szempontból – szükséges a külön védelme.

Az állam tehát a továbbiakban a kilenc magyar ebfajta kivételével nem ellenőrzi az ebek tenyésztési programjának végrehajtását, törzskönyvezését, a származási igazolás kiállítását, teljesítményvizsgálatát, azaz a fajtákkal kapcsolatos tenyésztési folyamatot. A törzskönyvek, illetve a származási igazolások a kilenc magyar ebfajtánál továbbra is közokiratnak fognak számítani, míg az egyéb ebek esetében magánokiratnak.

Érdeklődtünk arról is, hogy „hiteles” törzskönyv hiányában mire hivatkozva kérnek majd magas vételárat a „nem magyar” kutyafajták esetében a tenyésztők. Az FM szerint az, hogy az ebtenyésztési munka termékét – a tenyészállatot, illetve szaporítóanyagot – a kilenc magyar ebfajta kivételével a magyar állam a továbbiakban a tenyésztési hatósági rendszerén keresztül nem ellenőrzi, nem jelenti azt, hogy a nem magyar ebfajtát tenyésztőnek az általa előállított termékért nem kellene jogi felelősséget vállalnia.

A felelősség továbbra is fennáll, és vitás kérdésekben bírósági úton lehet a jogvitákat rendezni. Az árat pedig teljes mértékben a piac alakítja majd, mint most is. A tenyésztőnek így a jövőben azt kell mérlegelnie, hogy továbbra is megéri-e neki a tenyésztési munkát végeznie vagy sem, a vevőnek pedig azt, hogy az állam által nem ellenőrzött tenyésztési folyamatból származó ebeket megveszi-e vagy sem.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 21.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása