A szezonalitás és a befektetőknek a tőzsdei válságok lecsengő szakaszára jellemző visszahúzódása egyaránt sújtja a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT), de emellett a magyar gazdaságra jellemző strukturális okok is közrejátszanak abban, hogy a BÉT azonnali piacának forgalma a két évvel korábbi szint kevesebb mint felére esett vissza – közölte kedden az online befektetési szolgáltató.

A KBC Equitas szerint az elmúlt időszakban történtek olyan fordulatok a magyar gazdaságpolitikában, amelyek nagysúlyú külföldi intézményi befektetőket is arra késztettek, hogy távol maradjanak a magyar piactól. A helyzet javulásához éppen ezért jelentős mértékben hozzájárulna az IMF/EU-megállapodás létrejötte.

A BÉT követi a nemzetközi trendeket

A közlemény idézi Somi Andrást, a KBC Equitas vezető elemzőjét, aki szerint ha megszületik a megállapodás, az segíthet helyreállítani a magyar tőkepiac iránti bizalmat, és tartósan kiszámítható, befektetőbarát gazdaságpolitika mellett visszatérhetnek a nagy külföldi intézmények is.

Az eurózóna leggyengébb országainak az év végéig további leminősítéssel kell szembenézniük, ha nem mutatkozik előrehaladás a zóna válságának megoldásában – mondta David Riley, a Fitch igazgatója kedden a BloombergTV -nek.

Az elemzés szerint a BÉT-en megfigyelhető folyamatok belesimulnak a nemzetközi trendekbe, a részvényforgalom ugyanis a külföldi tőzsdéken is alacsonyabb, mint az elmúlt években, a nemzetközi piacokon azonban a visszaesés mértéke kisebb. Az amerikai tőzsdéken például a kereskedési forgalom 4-6 százalékkal marad el a tavaly nyári szintekhez képest. Az országspecifikus okok mellett ez a ciklikus visszaesés is hozzájárul a magyar tőzsdei forgalom zsugorodásához.

Az év második felében a nyugat-európai és a tengerentúli piacokon is javulásra van kilátás, még akkor is, ha az eurózóna válsága által keltett feszültséghullámokra az év hátralévő részében, sőt 2013-ban is lehet számítani – közölte a KBC Equitas.

Magyarországnak az elmúlt egy évben nem volt hozzáférése a nemzetközi tőkepiacokhoz, emiatt az államnak két választása van az idén lejáró mintegy négymilliárd eurós devizaadósság finanszírozásához: megegyezik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval a számára nyújtott pénzügyi programban, és ezután bocsát ki devizakötvényeket, vagy forintpapírokat dob piacra, amelyeket aztán a jegybanki tartalékok terhére vált át valutára.

A Nemzetközi Valutaalap az EU-partnerekkel együtt konstruktív eszmecserét folytatott Magyarországon, és a párbeszéd folytatódik – közölte korábban az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese, David Hawley.

A számos továbbra is nyitott kérdés ellenére változatlanul az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a magyar kormány az év vége felé megállapodik az új finanszírozási programról az IMF és az EU képviselőivel – jósolták korábbi helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.