Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága támogatta a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot keddi ülésen. A javaslatot 18 igen szavazattal két nem ellenében támogatta a bizottság. A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy az EU átlagához mérten is alacsony foglalkoztatási rátát növelje, s emellett az élőmunka terheinek csökkentésével a vállalkozások versenyképességét javítsa - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat célja az általános indoklás szerint a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése az élő munkára rakódó terhek mérséklésével. Ennek megfelelően átalakulna az adó- és járulékrendszer, vagyis meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökkenne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértéke.

A kedden benyújtott törvényjavaslat hat törvényt módosít, így például az áfatörvényt, az adózás rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a gazdasági társaságokról szóló törvényt.

Adókedvezmények a foglalkoztatóknak

A javaslat lehetővé tenné, hogy csökkenjen a munkaadói szakképzési hozzájárulás alapja, így a munkáltatónak a foglalkoztatás első két évében szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső, vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy után dolgozik nála. A kedvezmény munkavállalónként havonta maximum 100 ezer forint lehet – olvasható a javaslatban.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkáltató ugyancsak szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetne igénybe; az indítvány szerint ennek mértéke a foglalkoztatott bruttó munkabérének – de legfeljebb 100 ezer forintnak – a 14,5 százaléka.

Támogathatónak tartja Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a kedd délután beterjesztett, adórendszert érintő módosítások több pontját, de - mint mondta - a tételes adóknál nem eredményez igazi adminisztrációcsökkenést, ha nem rendezik a helyi iparűzési adók kérdését.

Fiatalok és idősek

Ugyanígy alakul a huszonöt év alatti és ötvenöt év felettiek foglalkoztatása után leírható adókedvezmény. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.

A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott (tartósan álláskeresők), illetve az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak után ugyancsak legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe kedvezményt a munkáltató. A kedvezmény tartós álláskeresőknél akkor érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással. A kedvezmény mértéke mindkét célcsoportnál 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben 14,5 százalék.

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti – áll a javaslatban.

Az előterjesztés szerint a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön törvényben meghatározott Start plusz, a Start extra vagy Start bónusz adókedvezményekkel nem vonhatók össze.

Áfatörvény

Az áfatörvény úgy módosulna, hogy pénzforgalmi elszámolás választása esetén a számlában kötelezően szerepeltetni kell az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására való egyértelmű utalást. A rendelkezés szerepe az indoklás szerint az, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany tudjon arról, hogy a levonási joga mikor nyílik meg.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) keddi közleményében hangsúlyozza: az akcióterv egyrészt segíti a munkahelyek megőrzését és fenntartását, másrészt javítja a versenyképességet is. „A 300 milliárd forintot kitevő támogatások célzottak, mértékük az érintett körben számottevő, ami halmozottan is ösztönözhet az érintett vállalkozói körökben” - írja az OKSZ. Az akciótervnek köszönhetően álláspontjuk szerint költséget csökkenthetnek a vállalkozások; elsősorban a kisvállalkozások megkapaszkodását mindenképpen segítheti a program.

Kisvállalkozások

A javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5-ről 6 millió forintra emeli, s egyben bevezeti a pénzforgalmi elszámolás választásának lehetőségét az – egyéb feltételeknek is megfelelő – kisvállalkozások számára. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthetne. Az indítvány szerint nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, ha az adóalany mezőgazdasági tevékenységet folytat vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza. A javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan állapítja meg a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt.

Pénzforgalmi elszámolás esetén a javaslat értelmében az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kellene megállapítani, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában.

Tételes és kisvállalati adó

Egy másik javaslat - indoklása szerint - a kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónem jogi szabályait, valamint az adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket fogalmaz meg.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amely megfizetése azonban nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól. A tételes adót választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

Kisvállalati adót az a cég választhat, amely az adóévet megelőző év január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egy időpontban sem haladta meg a 25-t, és  az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétele az 500 millió forintot.

Az adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Orbán napirend előtt jelentette be

Háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagban állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz–KDNP-frakció – jelentette be június végén Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanezen a napon bejelentette: a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ezzel százmilliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett egyezrelékes pénzügyi tranzakciósilleték-bevételből. További százmilliárd forintot úgy biztosítana a tárca, hogy a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból százmilliárd forintot „venne kölcsön” – jelezte Matolcsy György.

Július 2-i napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Ennek részeként többek között a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Csökkentik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.

A munkahelyvédelmi akcióterv tíz pontja:

1. Felére csökken a munkáltatói járulék a 25 év alatti munkavállalóknál
2. Felére csökken a munkáltatói járulék az 55 év feletti munkavállalóknál
3. Felére csökken a munkáltatói járulék a 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállalóknál
4. 100 százalékkal csökkentik a tartósan munkanélküliek járulékát az első két évben
5. A gyesről és gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben nem kell járulékot fizetni
6. A kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentése, számukra tételes adózás bevezetése
7. Bevezetik a kisvállalatok adóját, az adó kulcsa 16 százalék lesz
8. Áfacsapda felszámolása. Pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozásoknál
9. Könnyítenek a számviteli szabályokon a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került cégek esetében
10. A házipénztárakra vonatkozó adminisztráció egyszerűsítése














Másnap Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorában megerősítette: a tranzakciós illetékből fedezi a kormány a miniszterelnök által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi program egy részét.

Példátlan mértékű csökkentés

Ezt követően Czomba Sándor szintén a Hír TV-ben elmondta: Magyarországon korábban még nem volt példa ilyen mértékű csökkentésre a járulékok területén, és egy-két százalékos foglalkoztatottságbővülést vár a munkahelyvédelmi akciótervtől.

A hazai gazdasági kamarák vezetői reakcióikban kedvezőnek tartották az Orbán Viktor által meghirdetett munkahelyvédelmi akciótervet. Parragh László arra számít, hogy a reálgazdaságban tovább folytatódhat a 2010 óta tartó pozitív foglalkoztatottsági trend, míg Havas István szerint első körben a jelenlegi munkahelyek maradhatnak meg. A vállalkozói érdekképviseletek is úgy vélték, segítség lehet a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a kormányfő által bejelentett intézkedéscsomag.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése – ezt Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára közölte.