Gabay Balázs
Gabay Balázs

Az Európai Bizottság (EB) szociális ügyekért, foglalkoztatásért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa elmondta, 2011 első felében az unióban folyamatosan javult a foglalkoztatási ráta, az év második felében viszont elkezdett lassulni a növekedés. A fiskális és a monetáris politika, illetve a bankrendszer stabilitása is az okok közé sorolható. „Most itt van egy második recesszió – figyelmeztetett a biztos. – Az uniós munkanélküliségi átlag emelkedőben van, az eurózónán belül pedig még rosszabb a helyzet. A dicstelen vezetők között van Spanyolország és Görögország. Más déli, balti országokban és Írországban, vagyis az európai periférián magasabb a munkanélküliség, elsősorban a fiatalok körében. Nagyok a különbségek, mert Németországban például növekszik a foglalkoztatottság” – jelezte Andor.

Czomba Sándor, Krizsó Szilvia és Andor László
Czomba Sándor, Krizsó Szilvia és Andor László
Fotó: MTI


Spanyolországot több okból is állatorvosi lóként említette a politikus. Megjegyezte, a legfontosabb kérdés, hogy az oktatás és a szakképzés mennyire igazodik a munkaerőpiachoz, milyen a munkavállalók védettsége, és érdekes lehet a mobilizáció, a be- és kivándorlás befolyásoló szerepe is. Ott van továbbá az uniós források felhasználása. Spanyolország ezekben a kérdésekben komoly problémákkal szembesül, de az uniós tagállamok is hasonló cipőben járnak.

Ausztria jó példa

Az EB tavaly decemberben és idén tavasszal is letett egy programcsomagot, utóbbi az ifjúság foglalkoztatásával kapcsolatos. Akciócsoportok alakultak, melyek a tagországok kormányaival egyeztetnek, többek között az EU-források felhasználásáról is. A magyar biztos beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság újraindította az ifjúsági garanciákkal kapcsolatos vitát. Ennek lényege, hogy ha egy fiatal az iskolaidőt követően 4 hónappal nem talál magának munkát, az állam ajánl neki lehetőséget. Andor Ausztriát hozta példának, ahol megfelelően működik a fenti rendszer.

Andor László
Andor László
Fotó: MTI


A foglalkoztatáspolitikai csomagban sok ajánlást megfogalmazott az Európai Bizottság. Ebben a munkaerőpiac kínálati oldalát is vizsgálták, és tettek javaslatokat az inaktívak bevonására is. Külön megjelölték azokat a szektorokat, ahol foglalkoztatásbővülés várható. Ilyen a környezetvédelem, a környezetgazdaság, de az építőipartól az autószektorig sok területet érint majd, hangoztatta Andor László. „A foglalkoztatáspolitika alapvetően nemzetállami kompetencia, de itt is fontos az uniós szinten történő egyeztetés, csakúgy mint a szakszervezetekkel való párbeszéd” – tette hozzá a politikus.

1,3 millió

Czomba Sándor előre figyelmeztetett: beszédes számadatokkal kívánja inzultálni hallgatóságát péntek délután. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a rendszerváltást követő években 1,5 millió munkahely szűnt meg. Azóta, függetlenül attól, milyen kabinet kormányzott, az aktívan dolgozó réteg 3,7-4 millió között mozgott. Ebből a szempontból az unió 27 tagállamából a 26-27. helyért versengünk. Kitért rá, hogy a termelőszféra 1,3 millió embert jelent nagyjából. Sarkítva ennyien tartanak el 10 millió embert.

Növekedés nélkül nem megy

Az államtitkár aláhúzta, a munkanélküliségi ráta jelenleg 11,8 százalék. „Ha azt vesszük, hogy Svédországban ez a szám 8 százalék, nem is rossz a magyar adat, azonban a foglalkoztatási ráta nálunk csak 56 százalék, míg a svédeké 70 százalék felett van.” Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Magyarországon hosszú ideje egyidejűleg nő a foglalkoztatás és a munkanélküliség. A félmillió regisztrált álláskereső mellett a passzív inaktívak száma 300 ezer körül mozog. A kormány korábban célként tűzte ki az 1 millió új munkahely megteremtését, valóban ennyi „munkás kéz” hiányzik a piacról. Ezzel párhuzamosan viszont Czomba Sándor leszögezte: ha a demográfiai helyzet nem változik, akkor nem lesz meg a tervezett 1 millió. „Gazdasági ösztönzők, gazdasági növekedés nélkül ez nem valósulhat meg.”

Czomba Sándor
Czomba Sándor
Fotó: MTI


Kiemelte, hogy a nők foglalkoztatásában nagyon el vagyunk maradva, de ha a 40 éves nők közötti foglalkoztatást nézzük, az uniónál is jobb eredménnyel büszkélkedhetünk. A pályakezdők, tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elsődlegesnek nevezte. Pozitív folyamatnak tekinthető, hogy 20. hónapja növekszik a foglalkoztatás. Amíg az unióban 0,2 százalékkal csökkent, nálunk 0,4 százalékkal nőtt a ráta. A versenyszféra bővülése üdvözítő, ugyanakkor még így sem a 2012-es év lesz az aranybetűs a foglalkoztatás terén. A „segély helyett munka” jelszót továbbra is elsődlegesnek tartotta.

Pillanatkép a magyar valóságról

A munkahelyteremtés nehézségeire utalva az államtitkár egy szállítmányozási céget hozott példának, mely több száz kamionsofőrt keresett a piacon. A munkaügyi szervezetnek 700 embert sikerült megszólítania. Összesen 150 ember érdeklődött komolyabban, közülük hatvanan bizonyultak alkalmasnak egészségügyileg, és végül 10-20 ember fog majd tudni elkezdeni dolgozni. A szociális hálónak éppen ezért kell megfelelően működnie, mert jelenleg ez is a magyar valóság pillanatfelvétele, rögzítette az államtitkár. Leszögezte: a korábban alkalmazott közfoglalkoztatási módszerek a szociális feszültségek kezelésére korlátozódtak, s csak kevéssé a munkahelyteremtésre.

A magyarok 70 százaléka kezébe a kis- és középvállalkozások adják a munkát, ezért fontos az ő segítésük is, tért ki végül szinte kötelező módon a kkv-k szerepére Czomba.