Kovács András
Kovács András
A földek haszonbérbe adása az első olyan program az ország történetében, amely során az állami földeket családi gazdálkodók kaphatják meg, míg az új földtörvény tervezete 1100 év után a legnagyobb lehetőség a magyar gazdálkodók számára – fogalmazott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Zala megyei Kiscsehiben.

2014-ben lejár az uniós polgárok földvásárlására vonatkozó magyar moratórium, melyet az Európai Unió engedélyezett számunkra 7 plusz 3 évre, ám a jogi és szabályozási lépéseket most kell megtennünk. Termőföldünk védelme szempontjából lassan a 24. órában vagyunk, nemcsak 2014. május 1-jének közeledése okán, hanem azért is, mert a tiltás ellenére az elmúlt húsz év során már nagyjából egymillió hektárnyi, azaz két megyényi terület kerülhetett zömmel zsebszerződések útján idegen tulajdonba Magyarországon.

A kormány július 12-én nyújtotta be a parlamentnek a földtörvény tervezetét, amely több ponton meg kívánja akadályozni, hogy a termőföld külföldi kézbe kerüljön, valamint a zsebszerződések ellen is komolyan fel kíván lépni. Az utóbbi esetében az új büntető törvénykönyv is szigorú szankciókat állapít meg, ha ilyen tevékenységre sor került, többek között letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. A hazai jogszabályi változások kapcsán érdemes megnézni, hogy milyen uniós példák vannak a termőföld védelmére.

Szigorúak a dánok

Dániában a tulajdonszerzés már lehetséges azon uniós polgároknak, vagy EU-ban tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, akik munkavállalóként dolgoznak, illetve azon szervezeteknek, akik vállalattal, kirendeltséggel rendelkeznek az országban. A dán agrárpolitika nem konkrétan a termőföldet védi, hiszen azt képes megvédeni a rendkívül magas ár (25 000 euró/hektár) is, hanem a vidéki életet, a termelés hagyományos, családi módját.

Egy spekulatív céllal földeket vásárló céggel szemben indított eljárást Budai Gyula, aki az MNO-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy országosan körülbelül 100 ezer hektár nagyságú területet szeretne kisajátítani a kormány.

A dán szabályozás teljes körű, tehát a külföldiekre és a dánokra egyaránt vonatkozik. Az országban ugyanis csak az vásárolhat 30 hektár feletti földterületet, aki maga fogja művelni a földet, agrárvégzettséggel rendelkezik, illetve vállalja, hogy hat hónapon belül állandó lakhelyét a földterületre helyezi át, és azt legalább 8 éven át fenntartja. Amennyiben a tulajdonszerzés vagy bérlés engedélyezésének kérelme elmarad, vagy az illető nem felel meg a feltételeknek, úgy 6-12 hónapon belül a tulajdon elidegenítésére kötelezik.

Hasonló német és olasz szabályozás

Olaszországban az alkotmányban rögzítettek utalást a kis- és középbirtokosok támogatására. Itáliában az elővásárlás intézménye erős, a bérlőnek, a szomszéd föld tulajdonosának, ha mezőgazdasággal foglalkozik, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatott rokonnak is elővásárlási joga van az adott eladásra kínált területre. A birtokaprózódás elkerülése végett korlátozzák a legkisebb professzionálisan művelhető terület nagyságát; ez legalább 15-20 hektár kell, hogy legyen szántóföldi növénytermesztés esetén. A használaton kívüli területeket ellenőrzik, ezeket kiadják a kis- és közepes gazdaságoknak.

A második Orbán-kormány prioritásai közé tartozik a hazai termőföld magyar kézben tartása, amelynek érdekében minden jogi eszközt bevet, mivel 2014. május 1-jétől lejár a földvásárlásra vonatkozó külföldi magánszemélyek és jogi személyek moratóriuma. A földkérdés világszerte a csatározások középpontjában áll, mivel a jövőben az egyik legfőbb kincsnek számít majd.

A németek a kis- és közepes gazdaságok védelmét az olaszokhoz hasonlóan az alkotmányban rögzítették. Németországban bizonyos méret felett az államnak kell felajánlani a területet, majd az adja bérbe a helyi gazdálkodóknak. Az állam a hosszú ideje bérbe adott területet kedvező áron, de komoly feltételekkel adja el a korábbi bérlőnek. A földterületek adásvételét közjegyzőnek kell hitelesíteni, amennyiben az adásvétel jelentősen befolyásolja a helyi birtokszerkezetet, spekulatív jellegű, vagy az ár jelentősen eltér a megszokottól, a közjegyző elutasítja az ellenjegyzést.

Háború Ausztriával?

A földtulajdonviszonyok kapcsán a legnagyobb vita Ausztriával várható, amelynek az „előcsörtéi” már megkezdődtek. Az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete szerint az osztrák vállalkozók valójában mindössze 150-200 ezer hektárt művelnek Magyarországon. Michael Zimmermann azokra a vádakra, hogy a magyar földtörvény 2014-es életbe lépése után minden lehetséges fórumon megtámadják majd az új jogszabályt, azt válaszolta, hogy ezt határozottan visszautasítja.

Július 17-én Fazekas annak a véleményének adott hangot, hogy a földhaszonbérleti pályázatok nyerteseinek segítséget kell adni a boldoguláshoz. Ilyen segítség egyebek között a gazdák tájékoztatása a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013-as tervezett költségvetéséről, hiszen nem mindegy, hogy az ágazat milyen anyagi lehetőségekre támaszkodhat – tette hozzá a politikus. Ismertette: a tárca jövő évi várható költségvetése a közvetlen uniós támogatásokkal együtt 835 milliárd forint, ez az összeg 17 százalékkal több a 2012-ben felhasználható pénzeknél.

„Sem az illetékes minisztériumok, sem az osztrák agrárkamara nem tervez efféle lépéseket. De minek is törnénk ilyesmin a fejünket? Csak akkor lépünk közbe, ha visszamenőleges hatállyal akarják elvenni azokat a földeket, a már említett 150-200 ezer hektárt, amelyeket teljesen szabályosan, minden jogi feltételt teljesítve szereztek meg az osztrák vállalkozók” – mondta.

Mindenbe belekötnek?

A földtörvény körüli viták – ha az elmúlt két év tapasztalatiból indulunk ki – várhatóan az uniós színtéren is folytatódni fognak. A második Orbán-kormány több esetben is a hazai érdekeket védelmező intézkedések miatt kényszerült álláspontja megvédésére Brüsszelben. A hazai termőföld erőteljes megvédése ellen, és a további liberalizáció mellett álló érdekcsoportok vélhetően mindent megtesznek, hogy az itthoni szabályozás ellen egy újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.

Mint ismert, idén január 17-én úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak. A jegybank kapcsán azóta lezárult az eljárás, míg a bírák és az adatvédelmi biztos esetében az Európai Bíróság elé került az ügy.

A héten pedig az Európai Központi Bank a tranzakciós illeték bevezetését kifogásolta, bár eljárás még nem indult, de az ügyről az EB is tájékozódik már.