A gazdasági válság hatására a világgazdaság növekedése lelassult, többek között ez vezetett ahhoz, hogy jelentős mértékben megugrottak az államadósságok. Az Európai Unióban napról napra érezhető ennek hatása, s ebből a recesszióból igen nehéz a kilábalás. Az unió vezetése első körben a tagállamok kiadásain próbált húzni – ez lenne a fiskális paktum –, de mostanra úgy fest, hogy a növekedésösztönzés felé indulhat el a válságkezelés.

Japánt is utolérte az adósságspirál

A Fitch Ratings kedden leminősítette Japánt – AA-ról A pluszra – a rendkívül magas és folyamatosan növekvő közadósságrátára hivatkozva. A távol-keleti ország államadóssága a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 2011 végén 229,8 százalék volt, s a hitelminősítő szerint az év végére elérheti a GDP 239 százalékát.

A társaság hangsúlyozta, hogy Japán mint szuverén adós finanszírozási rugalmassága kivételes, és az ország alacsony nominális hozamok mellett tudja magát finanszírozni. Hasonló helyzetben van az Egyesült Államok is, ugyanis rekordalacsonyak a hozamszintek, annak ellenére hogy az ország hatalmas államadóssággal rendelkezik (2011-ben a GDP 102,9 százaléka).

A világ jelentősebb devizáiról tartott előadást Szabó László, a Concorde Alapkezelő Zrt. igazgatótanácsának elnöke. A szakértő szerint a japán gazdaság az euróövezettel és a brit gazdasággal szemben a „dupla nulla”, mely már tíz éve „zombiként jár vissza kísérteni”. Bővebben>>>




Japánban a brutális mértékű államadósságnak igen nagy ára van: a 2010-es állami bevételek (beszedett adók) mintegy 20 százalékát vitte el az adósságszolgálat. A Raiffeisen legutóbbi heti elemzésében közölt adatok alapján az egyre mélyebb válságba süllyedő Görögország bevételeinek mintegy 14 százalékát költötte államadósság törlesztésre 2010-ben.

A korábban – Görögországhoz hasonlóan – mentőcsomagban részesült országok közül Írország bevételeinek 13 százalékát, Portugália pedig 12 százalékát költötte adósságának törlesztésére. Az euróövezet mintagazdaságának számító Németország bevételeinek közel 6 százalékát költi adósságszolgálatra.

Olaszország esetében 10 százalékot tett ki az adósságra fordított bevételek aránya 2010-ben. Az unió harmadik legnagyobb gazdasága már ebbe a rátába is belerokkant – a rendkívül magas állampapírhozamok mellett –, ugyanis óriási megszorításokat kellett bevezetnie. Az unió euróövezeten kívüli legnagyobb országában, Nagy-Britanniában 8 százalék körül mozgott az adósságszolgálat/bevétel arány.

Magyarország az adósságcsökkentés pártján

Hazánkban folyamatosan csökkent az elmúlt években az államadósság törlesztésére fordított összeg: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2009-ben még meghaladta az 1200 milliárd forintot az adósságszolgálat, a kamattérítés mértéke, a 2012-es előirányzat a KSH adatai szerint 1065 milliárd forint. Ennyiből akár két tucat Puskás Ferenc Stadion is építhető. Magyarország 2010-es bevételeinek mintegy 9 százalékát emésztette fel az adósságok törlesztése.

A magyar alaptörvény is kijelöli azt a pályát, amelyen a költségvetési gazdálkodást folytatni kell. Olyan büdzséket kell készíteni és végrehajtani, amelyek az államadósság tartós csökkentését szolgálják – mondta Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár a köztévé reggeli műsorában. Bővebben>>>

 

A bevételek akár ötödét is elviheti az adósságszolgálat. Ha hazánk nem fizetné a kamatokat, évente akár húsz Puskás Ferenc Stadion is épülhetne.