Ciántechnológiás erdélyi bányatervek a kanadaiaktól

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

2017. március 6., hétfő 17:39, frissítve: kedd 10:25

A verespataki bányaprojekt engedélyezésének felfüggesztése ellenére nem mondtak le a kanadai társaságok a dél-erdélyi színesfémlelőhelyek kiaknázásáról. Megfigyelők szerint a tengerentúliak még nagyobb lendülettel vágnak neki romániai bányatervük végrehajtásának azok után, hogy az Európai Parlament februárban ratifikálta a nagyvállalatok kártérítési igényét megkönnyítő szabadkereskedelmi megállapodást Kanada és az Európai Unió (CETA) között.

A térségben jelenleg a legkiterjedtebb bányászati tevékenységet folytató Eldorado Gold társaság nemrég bejelentette, hogy idén húszmillió dollárt fordít az Erdélyi-érchegységben fekvő Felsőcsertésre tervezett színesfémbánya kiépítésére, az engedélyek beszerzésére.

A Déva közeli Felsőcsertés egykori állami bányájában – ahol 1971-ben közel száz halálos áldozatot követelő gátszakadás történt – a verespatakihoz hasonlóan, ciántechnológia alkalmazásával zúznának össze 45 millió tonna ércet, és tizenhat éven keresztül mintegy 80 tonna aranyat szeretnének kinyerni. Becslések szerint az itteni arany- és ezüstlelőhely értéke meghaladja a hárommilliárd dollárt. Az Eldorado Gold már két évvel ezelőtt nekilátott volna a kitermelésnek, ám a zöldszervezetek keresete nyomán a romániai bíróság felfüggesztette az építkezési, illetve környezetvédelmi engedély érvényességét. A kanadai cégnek ez a legnagyobb, ám nem az egyetlen beruházása a gazdag lelőhelyekkel rendelkező dél-erdélyi Hunyad megyében, ahol mintegy ötezer hektárnyi terület került a birtokába. Deva Gold és European Goldfields Gold nevű leányvállalatain keresztül összesen öt bányamező esetében szerezte meg a kitermelési engedélyt az ásványkincseket felügyelő bukaresti hatóságtól.

Eközben Európa egyik legnagyobb nyílt színi színesfémbányáját igyekszik létrehozni a Hunyad megyei, becslések szerint kétszáz tonna aranyat és 630 ezer tonna rezet tartalmazó Rovinán a szintén kanadai Euro Sun Mining. Ugyanez a vállalat a tavalyi év végén nemesfém-kitermelési engedélyt kapott a román szakhatóságtól a szomszédos, színesfémekben ugyancsak gazdag stanizsai bányamezőre is.

Hiába azonban a kanadai cégek lendülete, a végső döntés a román államtól függ. E téren intő jel a tengerentúli társaságok számára a verespataki bányaterv esete, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éven keresztül próbálta engedélyeztetni Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elbocsátotta romániai alkalmazottainak többségét. Ezután a társaság stratégiát váltott, és egy washingtoni nemzetközi választott bíróságnál tett panaszt a román állam ellen amiatt, hogy Bukarest megakadályozta a verespataki bányaprojektet, és nemrégiben kérte a verespataki kultúrtáj világörökség részévé való nyilvánítását az UNESCO-tól. Bár a román kormány nem szolgál információval a keresettel kapcsolatban, kiszivárgott, hogy a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén. A Kanada és az Európai Unió között ideiglenesen életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás révén ugyanis a multinacionális cégeknek nagyobb mozgásterük nyílik kártérítést követelni, ráadásul Bukarest egyetlen feltételt támasztott a CETA aláírásához: a román állampolgárok kanadai vízummentességét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.06.