Az Európai Unió pénzügyminiszterei márciusban találkoztak, hogy megvitassák egy közös uniós pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének tervét – ismerteti közleményében az ügyvédi iroda. A pénzügyi műveleteket terhelő adó bevezetéséről már jó ideje folynak a tárgyalások az EU-ban. Az elképzelés nem előzmények nélküli, világszerte közel negyven ország alkalmaz már hasonló adót. Az elmúlt évben ezen államok költségvetésébe közel 29 milliárd euró folyt be a különböző pénzügyi szervezeteken keresztül.

Írtunk arról, hogy Matolcsy György levélben számolt be az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának a 2011. évi költségvetési hiányról.

„Az unió szintjén az Európai Bizottság terjesztette elő az első javaslatot a tranzakciós adó bevezetésére. A bizottság azzal érvelt, hogy jelenleg a bankok a többi társadalmi szereplőhöz képest viszonylag alacsony adóterhet viselnek, és az új adó révén a pénzügyi szektor igazságosabban járulna hozzá a közterhekhez. Az egységes uniós adó továbbá a belső piaci egyenlőtlenségeket is kiküszöbölhetné, hiszen az egyes tagállamok jelenleg nagyon különböző módon adóztatják a pénzügyi szolgáltatásokat, és ez kifejezetten versenytorzító hatású” – idézi a közlemény Békés Balázst, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnerét.

„A pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó, miközben az adózás súlypontját áthelyezzük a forgalomra és a fogyasztásra: be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót” – ezt Matolcsy György írta a Heti Válaszban. A nemzetgazdasági miniszter az áfával kapcsolatban is kifejtette véleményét: „jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal, de az unió még nem engedi”. Az esetleges pénzügyi tranzakciós adó mértéke legfeljebb egy ezrelék lehetne – mondta el korábban Orbán Viktor az MR1 – Kossuth Rádióban, a miniszterelnök azt üzente a vállalkozásoknak és az embereknek, hogy emiatt „egy percig se fájjon a fejük”.


A Bizottság mellett több tagállam is támogatja az elképzelést, mások mellett Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország. A tranzakciós adó hosszú távon akár kedvező is lehetne a tagországoknak, ha a belőle befolyt adóbevételek felválthatnák a tagállamok saját befizetéseit. Az EU-nak jelenleg nincsenek ugyanis önálló bevételei – ahogyan egységes uniós társasági adó, személyi jövedelemadó sincs –, a tagállamok saját befizetéseik útján járulnak hozzá az uniós költségvetéshez.

Ha a pénzügyi tranzakciókat megadóztatnák, akkor a befolyt bevételek egyes tervek szerint részben vagy egészben felválthatnák a tagállami saját befizetéseket, és könnyítenék a tagállamok terheit. Vannak ugyanakkor olyan elképzelések is, amelyek szerint egy esetleges tranzakciós adóból származó bevételt olyan közösségi célok megvalósítására kellene fordítani, mint a klímaváltozás lassítása vagy a fejlesztés.

Mint megírtuk, az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországnak 2020-ra évi 423 millió euró megtakarítást jelenthetne a pénzügyi tranzakciókat sújtó illeték uniós szintű bevezetése, azaz ennyivel kevesebbet kellene befizetnie a közös EU-s költségvetésbe.


A javaslatnak nagyon sok az ellenzője is. A tranzakciós adó kapcsán Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország is súlyos kétségeket fogalmazott meg. Legutóbb a britek ellenkezése akasztotta meg a közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot. A pénzügyi tranzakciókat egyébként 1989 óta adóztató britek azért ellenzik a javaslat elfogadását, mert félnek, hogy az új adó bevezetése jelentősen visszavetné a gazdaságukat: jelenleg az európai üzleti tranzakciók 80 százaléka Londonon keresztül zajlik.

A napokban tartott uniós pénzügyminiszteri találkozón több aggályos kérdést megvitattak, azonban áttörő előrelépés továbbra sem történt. A találkozó folytatásaként a tanács várhatóan 2012. június 21-én tart újabb politikai vitát a témáról.

Az Európai Unió szintjén adóügyekben kifejezetten nehézkes a döntéshozatal, mivel a tagállamoknak valamennyi döntést egyhangúan jóvá kell hagynia. Egyes szakértők szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy német és francia nyomásra azok a tagállamok, amelyek támogatják az elképzelést, úgynevezett „fokozott együttműködés” keretében szűkebb körben bevezetik a tranzakciós adót, akár már ez év végéig. A „fokozott együttműködésre” a lisszaboni szerződés ad lehetőséget, de ennek keretében csak a részt vevő tagállamokra hárulna bármilyen kötelezettség. A kívül maradó tagállamok bármikor dönthetnének úgy, hogy utólag csatlakoznak a kötelezettségvállaláshoz.

„A szűk körű »fokozott együttműködés« esetleges megvalósulásán túl egyelőre rendkívül kérdéses, hogy bevezetik-e az uniós tranzakciós adót. A bizottság javaslatát a tagállamoknak egyhangú szavazással kell elfogadniuk, ez pedig azt jelenti, hogy a 27 tagállam bármelyikének vétója megakadályozhatja a végleges elfogadást. Az egységes uniós adóteher elfogadásának időpontja ezért egyelőre még meglehetősen bizonytalan” – mondta Békés Balázs.