Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2012-ben 607,5 milliárd forint volt, a GDP 2,1 százaléka, ami kisebb a 671,9 milliárd forintos módosított előirányzatnál – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az előzetes számok alapján. A deficit 2011-ben 1741,6 milliárd forintot tett ki.

Miközben 2012-ben az államháztartási hiányra vonatkozó uniós átlag és az eurózóna átlaga is meghaladja a 3 százalékot, addig a magyar hiány jócskán alatta teljesült. Egyáltalán nem volt zökkenőmentes a hazai számok brüsszeli elfogadása, mivel a jelenlegi EB-n belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.

Teljesülhet az Ecofin ajánlása

Az NGM úgy látja: a 2012. évi központi alrendszerű pénzforgalmi hiány alakulása jó alapot ad arra, hogy teljesüljön az Ecofin ajánlása és a magyar kormány vállalása szerint – a magánnyugdíj-pénztárból átlépők miatti 50,9 milliárd forintos többletbevétellel nem számolva – a kitűzött GDP-arányos 2,7 százalékos, uniós módszertan szerinti hiánycél.

Az uniós normák szerint várhatóan 3 százalék alatt marad a deficit 2012-re vonatkozóan a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva – vélik az elemzők azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság sikereként tavaly csupán 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya.

A 2012. decemberi államháztartási adatokat ismertetve az NGM közölte, hogy a bevételek mintegy 316 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit. A főbb adóbevételek közül a társasági adó, az általános forgalmi adó (tavaly decemberben került sor az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítések jelentős részének visszautalására), a személyi jövedelemadó, valamint az illetékbevételek is túlszárnyalták az előző évi összeget. Emellett a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is nagyobbak voltak az elmúlt év azonos időszakának összegénél.

84,2 milliárdos többlet

A múlt év decemberében az államháztartás központi alrendszere – amely nem tartalmazza az önkormányzatokat – 84,2 milliárd forint többlettel zárt. A központi költségvetés 119,4 milliárd forintos szufficitet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 33,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig mintegy 2,0 milliárd forintos deficitet mutattak.

Egy évvel korábban, 2011 decemberében az államháztartás központi alrendszerének hiánya 487,1 milliárd forint volt. A két év decemberi adatai közti eltérést a 2011. év végén jelentkező egyszeri kiadási tételek, illetve a bevételi oldalon keletkező, az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszautalások magyarázzák.


Alaposan rácáfoltunk Brüsszelre

A kormány 2012-es gazdaságpolitikai mozgásterét nagyban meghatározta az az év eleje óta folytatott küzdelem az Európai Bizottsággal, amelynek célja az volt, hogy a kabinet bebizonyítsa, a hagyományos eszközök alkalmazása nélkül is tartható a három százalék alatti hiánycél. A mostani számok egyértelműen mutatják, hogy az Orbán-kormány jelentős megszorítások nélkül is képes volt 2002 óta nem látott eredményt elérni.

Brüsszel mindvégig arra próbálta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által alkalmazott receptet folytatva, a költségvetési hiány csökkentése során a terheket a lakosságra hárítsa, ne pedig a bankokra és a multinacionális vállalatokra. Ezt végül nem sikerült elérniük és mostanra a bizottság is elismeri, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a költségvetési hiány, ráadásul az is kiderült, 2012-ben is bőven 3 százalék alatt volt.

Egyébként az EB februárban a januári békemenet óriási sikerét követően 143,5 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A fő probléma az volt, hogy Magyarország, ha 2012-ben nem is, 2013-ban ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint. Az érvelés mindenképpen furcsa volt, mivel februárban még nem lehetett tudni, hogy a kormány 2013-ra milyen költségvetést tervez. A kormány ezt követően meghirdette a Széll Kálmán-terv 2.0-t, majd José Manuel Barroso bizottsági elnök javaslatot tett a felfüggesztés visszavonására.

Bankadóból pedagógusbér-emelés

Június 22-én az uniós pénzügyminiszterek feloldották a korábbi döntést, így visszakaptuk a 143,5 milliárdos forrást. A magyar támogatások zárolásának feloldása alapvetően annak köszönhető, hogy az EB elfogadta a Széll Kálmán-terv 2.0-ban leírt költségvetési kiigazítást. Ugyanakkor hazánk benne maradt a túlzotthiány-eljárásban, amely belépésünk pillanatában, 2004-ben megindult ellenünk. Ezt követően a nyári hónapokban viszonylag nyugalom állt be a két fél között, de ősszel ismét fellángolt a vita.

Október 5-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot jelentett be, aminek az egyik célja az volt, hogy az EB megszüntesse a hazánk ellen nyolc éve tartó túlzottdeficit-eljárást. Bár a nemzetközi elemzők megelégedve fogadták a tervezett intézkedéseket, de Brüsszel továbbra sem látta biztosítottnak, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a hiány. Így pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az EB baloldali többsége és a magyar kormány között. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni. A baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt, míg ezzel szemben a kabinet nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.