Teljes kudarc

Csendben kimúlt a Wekerle-terv

Wiedemann Tamás, 2016. március 9., szerda 10:30, frissítve: szerda 14:23
Lényegében a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezőasztalán felejtették a Matolcsy György neve fémjelezte gazdaságpolitika csúcspontjának nevezett Wekerle-tervet, amely hazánkat a régió gazdasági központjának tette volna meg. Semmi sem valósult meg a programból, sőt a tervet koordináló állami cég végelszámolás alá került.

Szó szerint becsődölt a kormány bő három éve indított, a szomszédos országokkal megvalósítandó gazdaságösztönzési programja, a Wekerle-terv, miután a kezdeményezést koordináló állami tulajdonú Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) Zrt. végelszámolás alá került. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként 2011-ben Móron, az I. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon hirdette meg a Wekerle-tervet, amelynek az volt a célja, hogy 2020-ra a Kárpát-medencében a gazdasági tér integrációja elérje a nyugati szintet. – A csúcspont az lesz, amikor a kormány elfogadja majd a Wekerle-tervet, és ezzel kitágítja azt a történelmi, földrajzi, gazdaságpolitikai keretet, amit már a Széchenyi-tervvel elkezdett – vizionálta Matolcsy György. Úgy tűnik azonban, hogy a 2012-ben induló program lényegében el sem hagyta a gazdasági tárca tervezőasztalát, miután csak arra futotta, hogy kinevezzék Radetzky Jenőt a terv miniszteri biztosává, és megalapítsák a KRÜH Zrt.-t.

– A nemzetpolitikai célokat is szolgáló Kárpát-medencei gazdasági integrációt megfogalmazó Wekerle-tervnek voltam a miniszteri biztosa, megbízatásom Matolcsy miniszter úr távozásával megszűnt – mondta lapunknak Radetzky Jenő. A program volt miniszteri biztosa szerint 2013-ban, miután Matolcsy Györgyöt Varga Mihály váltotta a nemzetgazdasági tárca élén, a tervben megfogalmazott célok is mostohagyerekké váltak. – Pénzt kellett volna a program mögé tenni, ami nem történt meg – tette hozzá Radetzky. Elmondása szerint jelenleg az az abszurd helyzet alakult ki, hogy van egy elfogadott, még hatályban levő kormányprogram, amit vissza nem vontak, viszont lényegében évek óta semmi sem történik a program megvalósítása érdekében. – Csupán annyi történt, hogy a Wekerle-terv koordinálása a nemzetgazdasági tárcától átkerült a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumhoz. Radetzky Jenő úgy tudja, hogy a Wekerle-terven belül működő Kárpát-régió üzleti hálózat megszűnt, feladatait a nemzeti kereskedőházak vették át. A KRÜH Zrt. a céginformációs rendszer alapján 2015 júniusában került végelszámolás alá, néhány éves működése alatt nulla árbevételt realizált a cég.

Lázár elismerte a program teljes kudarcát

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón feltett kérdésünkre válaszolva akarva-akaratlanul is elismerte a program teljes kudarcát. A külügyi tárca információira hivatkozva csupán egyetlen sikerről tudott beszámolni, de azt sem az eredeti célok ihlették. – A Wekerle-terv célkitűzéseihez kapcsolódik – de abban nem szereplő tevékenység – a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája. Ennek keretében 20 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 30 milliárd forint kedvezményes hitel jár a Vajdaságnak – írta válaszában a miniszter. Ez az összeg is csak a jövőre vonatkozik, hiszen a 2016–2018 közötti fejlesztésekhez lehet igényelni. További ígéret is elhangzott, amely szerint a KRÜH-öt magát nem, de feladatait átvéve a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tavaly megalakította a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft.-t. A cél az, hogy 2016 második felére 22 irodát nyissanak a környező országokban. Ebből 18 fiókot már létrehoztak, ezek „aktívan működnek”. A Lázár János által küldött levél azonban arról is tanúskodik, hogy az érdeklődő cégek nem tapossák egymást a létrejött irodák előterében. – A cégek jelentős munka és kockázat alól mentesülnek, amikor igénybe veszik majd az iroda segítségét – közölte a kancelláriaminiszter.

Úgy tűnik tehát, hogy a Wekerle-terv végleg elveszett a hazai bürokrácia útvesztőjében, pedig komoly célokat fogalmazott meg. A volt pénzügyminiszterről, Wekerle Sándorról elnevezett program ágazati kitörési pontokat nevezett meg, így a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatívipar és az infokommunikációs szektor összehangolt fejlesztésére koncentrált. A szaktárca szerint ezeken a területeken a Kárpát-medencebeli vállalkozók hálózatosodása az egész térség számára jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban úgy látta, hogy a Wekerle-terv intézményrendszerének legfontosabb eleme a Kárpát-régió üzleti hálózat, amely a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében épül ki. A hálózat, még abban az esztendőben, öt irodával kezdte meg működését, és a tervek szerint az év végére tizenegy helyszínen kellett volna elérhetőnek lenniük a tanácsadói szolgáltatásoknak.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 09.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása