„Megállni látszik a hitelezés Magyarországon” – emelte ki köszöntőjében Spéder Zoltán. Az FHB Jelzálogbank elnöke a Hitelezés Magyarországon 2012 című konferencia aktualitásával kapcsolatban elmondta, hogy az igen rossz első negyedéves GDP-adat ellenére „mindig van remény”, hiszen a Portfolio.hu által szervezett konferencián magas számban jelentek meg a hazai bankszektor képviselői.

Dietz Miklós „izgalmas” évekre számít. „Új egyensúlytalanságról” tartott előadásában elmondta, hogy a világ hitelezése 2007-ig igen jól működött – rendkívül olcsón lehetett külső forrásokhoz jutni. A McKinsey & Company partnere kiemelte, hogy a 2008-ban kitört válság miatt a kockázati költségek megduplázódtak, megnőtt a tőkeigény, valamint a kereslet is sokat változott – másfajta egyensúly alakult ki.

Új korszak jöhet

A hitelezés egy új korszaka kezdődik: a hitelkereslet globálisan vissza fog térni, de a -kínálat szűkösebb lesz – vetíti előre Dietz. Harminc éven keresztül a bankrendszer túlnőtte a gazdaságot, de ez a rendszer most megdőlhet. A bankok modelljének fenntarthatóságával kapcsolatban ugyanis még sosem volt ekkora a pesszimizmus.

Dietz több eshetőséget vázolt fel a bankszektor lehetséges jövőjére vonatkozóan: nem jut el a tőke a világgazdasághoz, így tovább lassul a növekedés; „majd jön az állam”, s beavatkozik; kialakul egy árnyékbankrendszer, kijátszva így a banki szabályozást; nem a bankok fogják finanszírozni egymást, hanem a bankrendszeren kívüli cégek – például ez történt a világháború után is.

A szakértő szerint a bankrendszer képes lesz átalakulni, s kitörni ebből a csapdából. Dietz szerint a legvalószínűbb az, hogy ezeknek valamiféle kombinációja fog létrejönni – de „a gépezet az füstölögni fog”.

Kereslet van, kínálat kevésbé

Közép-Kelet-Európa vagyonfelhalmozás tekintetében borzasztóan rossz helyzetben van, így „döbbenetes kereslet lesz” a pénzre. „Mi vagyunk az a régió, amely a leginkább ki van téve a külső forrásoknak” – emelte ki Dietz. Óriási a kereslet és kicsi a kínálat – emiatt nálunk a legdrágább a pénz.

„Ha Kínában vagy a Central Parkban bedobnak egy kavicsot a tóba, az nálunk szökőárként jelentkezik.” Az amerikai jelzálogpiaci válság legnagyobb elszenvedői Lettország, Ukrajna és Magyarország volt – tette hozzá.

Bár ez pesszimistán hangzik – ugyanakkor vannak lehetőségek is: sokan versenyelőnyökre tehetnek szert a bankszektorban. 2000 és 2007 között nehéz volt „nagyot durrantani” ebben a régióban, de ez most másképp lesz – vázolta a lehetőségeket Dietz.

Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a panelbeszélgetés során elmondta, hogy a 2003 és 2008 közötti „boom időszakban” a közép-kelet-európai régiónak sok külső forrásra volt szüksége. „Már nemcsak egyéni, cégekre vonatkozó kockázatok vannak, hanem már az országkockázat is érezteti hatását” – emelte ki. Wiedner szerint sokat tanultak a válságból, s úgy gondolja, hogy a következő krízisekre már jobban fel van készülve az ágazat.

Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója elmondta, hogy mivel Magyarország fontos piaca bankjuknak, így nem fognak pénzt kivonni az országból, sőt, növelni kívánják a hitelezést. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy ez nem csak Magyarország problémája, ezzel az egész Európai Uniónak meg kell küzdenie.

Nem örülnek a tranzakciós adónak

A bankvezetők szerint nagyon fontos a párbeszéd a pénzintézetek és a kormány között a problémák megoldása érdekében. Arra a kérdésre, hogy „jó ötlet-e a tranzakciós adó?”, a rendezvényen részt vevők 82 százaléka nemmel válaszolt. A többség nagyobb része azon a véleményen van, hogy jelentős részét áthárítják majd a lakosságra.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában elmondta, hogy a végtörlesztés radikálisan visszavetette a lakossági hitelállományt. Ennek révén ráadásul a bankok hiteleiből nem a rossz, hanem a jó ügyfelek tűntek el, ugyanis a végtörlesztők kétharmada nem új hitelből, hanem felhalmozott vagyonból fizetett.

Az MNB alelnöke szerint jelenleg a magyar gazdaság számára a legfőbb kockázat a „hitelszűke”, melynek a következménye a GDP erodálódása lehet. A gyorsuló külföldi forráskiáramlást a jegybank likviditásszabályozással próbálja lassítani.

Erős a hazai bankrendszer

„Tőkeerős bankrendszerünk van” – emelte ki pozitívan Király. A stressztesztek sem mutattak tőkehiányt, s a jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar bankszektor tőkeigénye összességében elégségesnek mondható – az anyabankok tőkeemeléseinek köszönhetően.

A panelbeszélgetés során a tranzakciós adóval kapcsolatban Király elmondta, hogy a jegybank jelzett korábban néhány kockázatot. Szerinte mindenképpen el kell kerülni, hogy ez az intézkedés érintse a tőkepiaci mozgásokat. „A spekulatív tőke nem szokta megmutatni a határon az útlevelét. Globális tőkepiac van.” Király a Széll Kálmán-terv 2.0 több más törekvésével ugyanakkor egyetért.

A tranzakciós adóval kapcsolatban kiemelte, hogy ez mindenképpen a készpénzhasználatot növeli, így pedig a fekete- és a szürkegazdaság növekedhet, mint azt nemzetközi tanulmányok is megmutatták már.