Többletteher

Dupla bérrel az EU-s pénzért

Gyöngyösi Balázs, 2016. január 20., szerda 19:05, frissítve: szerda 19:09
Az idei évre várhatóan 2-2,5 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, a kormány azonban az uniós támogatások felpörgetésével fokozná a bővülést. Lapunk utánajárt, hogy a fejlesztéspolitikai alkalmazottak hogyan kaphatnak átlagosan bruttó hatmillió forintos jutalmat két év alatt.

Sokan sajnálták a fejlesztéspolitikában dolgozókat, amikor 2014 tavaszán megszüntették a közreműködő szervezeteket, hiszen valamennyi munkacsoport beolvadt egy minisztériumba, és az ottani bértábla szerinti fizetés átlagosan 30-40 százalékos bevételkiesést okozott nekik. Az intézkedés mintegy 2200 embert érintett, azokat, akik addig a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. vagy a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. alkalmazottjai voltak. Mindezt megelőzte az, hogy a Miniszterelnökség átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletét, az NFÜ megszűnésével párhuzamosan az irányító hatóságok is a tárcákhoz kerültek. Ezeknek az embereknek az új munkáltatója a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Miniszterelnökség, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett. A bér miatt sokan hezitáltak, de a legtöbben végül elfogadták a korábbinál kedvezőtlenebb ajánlatot. Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár lapunknak megerősítette, hogy közép- és felsővezetők is távoztak anno, de a munkaerő mozgása 10 százalék alatti volt.

10,2 milliárd forintnyi többletteher

Lapunk úgy tudja, ma már kevesen szánják az érintett munkavállalókat, a tavaly év végéig teljesített 100 százalékos uniós pénzlehívás után ugyanis kétszer négy havi jutalmat kaptak. A nyolchavi extra bér információink szerint átlagosan bruttó 2,4 millió forintnak felelt meg fejenként, amiért hozzájárultak ahhoz, hogy a 2007–2013-as ciklus zárására több mint 9000 milliárd forint juthasson el a győztes pályázókhoz. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti kijelentésével viszont sokak úgy vélik, túl messzire ment az anyagi motiváció terén: 12 havi célprémiumot ígért, ha az új, 2014–2020-as fejlesztési időszak keretében idén legalább 2048 milliárd forint kifizetése megtörténik. A Magyar Nemzet úgy számolt, ez közel 10,2 milliárd forintnyi többletterhet jelent. Az eredmény úgy jött ki, hogy a bruttó 300 ezer forintos havi átlagfizetés munkáltatói költsége az adóval és a szakképzési hozzájárulással mintegy 385 ezer forint, ami egy évben közel 4,63 millió forint fejenként. Így a 2200-as állományt figyelembe véve máris eljutunk a tízmilliárdos nagyságrendig. Így a korábban sajnált dolgozók 2015– 2016-ban jó eséllyel 24 havi munkáért 44 havi jövedelemhez jutnak. Az irreálisan magas prémium két év alatt 16,96 milliárd forintjába kerül az államnak.

– Magasra helyezték a lécet a 2048 milliárd forinttal, de teljesíthető a cél – mondta a Magyar Nemzetnek a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Essősy Zsombor hozzátette, azok, akik eddig a 2007–2013-as projektzárásokkal voltak elfoglalva, most a 2014–2020-as pályázatokkal kapcsolatos feladatokat kapják (2017 nyaráig ki kell írni mintegy 12 ezer milliárd forintnyi pályázatot), de rajtuk kívül is bővíteniük kell a szakembergárdát 20-30 százalékkal. A MAPI vezetője úgy látja, az EU-s kifizetések hatékonyságának növeléséhez mindenekelőtt ki kell küszöbölni a pályázati informatikai rendszer gyermekbetegségeit. Essősy szerint a magas prémiumokkal lényegében megduplázták a dolgozók fizetését, így viszont jogosan lehetnek magasabb elvárásaik a kedvezményezetti oldalon a velük kapcsolatban álló önkormányzatoknak és vállalkozásoknak, legyen szó akár egy telefonhívásról vagy egy e-mail elküldéséről.

Kozmetika az EU-s források felpörgetéséhez

A magyar gazdaság 2014-ben 3,6 százalékkal bővült, a tavalyi GDP-adat márciusban lehet hivatalos, de a többség 3 százalék körüli eredményre számít, idén viszont várhatóan 2-2,5 százalékra lassul a növekedés. Ez a kiindulópont, a kormányzatnak viszont nem titkolt célja, hogy az EU-s források felpörgetésével kozmetikázzon valamelyest a gazdasági növekedési adaton. Ehhez arra van szükség, hogy minél több nagy infrastrukturális fejlesztésnek legyen látható eredménye.

Essősy Zsombor lapunknak jelezte, nem mindegy, hogy az uniós pénz csak előlegként kerül át egyik számláról a másikra, vagy ténylegesen meg is valósul a beruházás. Mert az előbbi értelemszerűen nem köszön vissza a GDP-ben, utóbbi viszont igen. Példaként felhozta, hogy ha egy önkormányzat megkapta a 300 millió forintos uniós támogatást, azzal önmagában még nem tett a gazdaság növekedéséért, de ha abból az öszszegből üzemcsarnokot épített, azzal már hozzájárult. A vezérigazgató szerint a legfontosabb az, hogy a pályázatok nyertesei magyar terméket, szolgáltatást vegyenek igénybe, mert ha francia gépet vesznek vagy német kivitelező céget bíznak meg, akkor ahogy bejött az ajtón a brüsszeli pénz, úgy repül is ki az ablakon.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 20.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása