Thomas Mirow, aki az EBRD hétvégi, londoni éves közgyűlése előtt tartott sajtóbeszélgetést a bank székhelyén, kijelentette: a közép-európai térség növekedési teljesítményéről érkezett keddi hírek „egyáltalán nem jók”. Mirow szerint egyértelmű, hogy a régiót az euróövezettel összekapcsoló legfontosabb csatorna, a kereskedelem érezteti hatását ezekben a növekedési adatokban, tükrözve Európa nyugati felének lassuló keresletét.

Mindezt tetézi a nyugati tulajdonos bankok részéről tapasztalható, folytatódó térségi kitettségleépítés, ami nehezíti a hozzáférést a hitelforrásokhoz a közép-kelet-európai gazdaságokban, főleg a közepes és kisvállalatok számára – tette hozzá az EBRD elnöke.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Görögország esetleges euróövezeti távozása a bank szerint milyen hatással járhat a közép-kelet-európai gazdaságokra, Mirow kijelentette: ahogy az a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után is tapasztalható volt, az ilyen jellegű fejlemények következményei nagyon nehezen megjósolhatók a lélektani hatások miatt. Az EBRD elnöke szerint ugyanis sok nagy ázsiai, csendes-óceáni és amerikai intézményi befektető számára „ez a történet Európáról szól”, és ezek a befektetők valószínűleg nem tennének határozott különbséget az egyes térségi országok – főleg a kisebbek – között.

Éppen ezért senki nem tudja, hogy pontosan milyen következményekkel járna Görögország kikerülése az euróövezetből, és azt sem, hogy a nemzetközi befektetők bíznának-e abban, hogy Görögország egyedi eset – tette hozzá.

Mirow szerint mindezek alapján minden olyan forgatókönyv, amely arról szól, hogy a görögországi válság pontosan mivé fajulhat, egyelőre csak teória, és „a teóriák néha tévesnek bizonyulnak”.

Az MTI kérdésére, hogy az euróövezeti válság indokolttá tehet-e egy esetleges újabb tőkeemelési kérést az EBRD részéről, Thomas Mirow kijelentette: a bank tőkehelyzetét nem fenyegetik kockázatok, az EBRD tőkehelyzete „nagyon szilárd”.

Hozzátette ugyanakkor: az EBRD-nek „ébernek kell lennie”, és szoros kapcsolatban kell maradnia a tőkepiaci szereplőkkel és a hitelminősítőkkel, mivel egy olyan nemzetközi pénzintézet, amelynek nevében szerepel az „Európai” szó, jelenleg szorosabb figyelem alatt áll, mint korábban bármikor.

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban az EBRD bejelentette, hogy a kialakult helyzetben leállítja akkor már elkezdett kivonulását a közép-európai EU-országokból, sőt növeli ezeknek az országoknak a támogatását.

A támogatás növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett tavalyelőtti éves közgyűlésen jóváhagyták.

A tőkeemelés a bank számításai szerint 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján arra számít, hogy 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak.

A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt a londoni pénzintézet számításai szerint elérheti a 150 milliárd eurót az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban.

Keddi londoni sajtótájékoztatóján az EBRD elnöke határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Görögország is bekerülhet-e a bank által támogatott országok körébe, ha távozni kényszerül az euróövezetből.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az EBRD felvetett-e kérdéseket a demokrácia helyzetével kapcsolatban a magyar és az orosz kormánynak, Mirow kijelentette, hogy ebből a szempontból „nehéz lenne egy kalap alá venni Magyarországot és Oroszországot”.

Az EBRD elnöke szerint a bank Oroszországgal gyakran megvitatja „a nagyon elterjedt korrupciót”, amely gátolja az üzleti tevékenységet is.

Magyarországgal kapcsolatban Mirow azt mondta: a magyar kormány „alkalmanként” tett olyan gazdaságpolitikai lépéseket, amelyeket az EBRD hátrányosnak ítélt. „Ezekkel foglalkoztunk” – fogalmazott a bankelnök, hozzátéve, hogy ezekben az ügyekben személyesen is intézett két levelet a magyar kormányfőhöz.

Arra a kérdésre, hogy az EBRD milyen ügyekben fordult Magyarországhoz, Mirow közölte: a külföldi vállalatokat érintő egyes lépésekről az EBRD „egyértelműen úgy gondolta”, hogy azok nem segítik Magyarország mint beruházási helyszín ügyét, és ezért a bank "megosztotta nézeteit" a magyar hatóságokkal.