Megkezdődött Budapesten a Globális Fejlesztési Hálózat (GDN) éves konferenciája, amelyen a városiasodás és a fejlődés kapcsolatát járja körül a mintegy 350 résztvevő. Hóvári János, a Külügyminisztérium globális kérdésekért felelős helyettes államtitkára a Közép-Európai Egyetem (CEU) és a GDN közös, hétfőig tartó rendezvényén kiemelte: az a gyorsan változó világ, amelyben élünk, számos kihívást hoz magával, amelyek megvitatására, kezelésére kiváló lehetőséget jelent a kutatókat és szakértőket összekötő GDN.

Kifejtette: az emberek egyre nagyobb része él városokban, ezért az urbanizáció az egyik legnagyobb globális kérdés.

Hóvári János kiemelte: a GDN különleges és széles fóruma az égető globális kérdések megvitatásának, és Magyarország is egyetért a hálózat által kitűzött célokkal. Elmondta, hogy a magyar külpolitika is nagy hangsúlyt fektet a globális tudatosságra, a nyitásra, emellett pedig Magyarország nagyobb szerepet szeretne játszani a globális kérdések és kihívások megvitatásában.

Mi is csatlakozunk

A helyettes államtitkár egyben bejelentette, hogy Magyarország csatlakozni kíván a GDN hálózatához, és az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat már megkezdték.

A konferencia témája kapcsán elmondta: vannak olyan nagyvárosok, amelyek gazdaságuk nagysága alapján közelítenek a húsz legfejlettebb ország (G20) némelyikéhez, így ezek a városok gyakorlatilag gazdasági „szuperhatalomként” működnek, és önmagukban is fontos nemzetközi szereplők. Hóvári János szerint éppen ezért olyan városi fejlődésre van szükség, amely kihasználja a fejlődés előnyeit.

Veszélyeztetett tengerpartiak

Hóvári János hozzátette: a különböző városok más-más problémákkal néznek szembe, ezért fontos tanulniuk egymástól. A közelgő Rio+20 fenntartható fejlődési konferencia kapcsán a helyettes államtitkár utalt arra is, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak a városok is ki vannak téve, különösen azért, mert egy részük tengerpart mellett van. A várostervezésnél ezért a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe kell venni – hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar soros uniós elnökségnek egyik prioritása volt a víz témaköre, a megfelelő vízgazdálkodás pedig kulcseleme a fenntartható városnak, ugyanúgy mint az oktatás és a munkahelyek megléte.

L. Alan Winters, a GDN igazgatóságának elnöke, a Sussexi Egyetem professzora megnyitó beszédében kiemelte: immár a világ népességének több mint fele él városokban. Előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám a teljes népesség csaknem 60 százalékára emelkedik, 2050-re pedig elérheti a 80 százalékot. Mivel a népesség többsége világszerte a városokban talál megélhetést, hatalmas károk keletkeznek a természeti erőforrásokban, ezt figyelembe kell venni a városok, a szolgáltatások tervezésénél, a következmények felmérésénél – mondta.

Az újdelhi székhelyű GDN a Világbank részeként jött létre, majd független szervezetté vált. Célja a fejlődés, fejlesztés folyamatait vizsgáló kutatók, intézmények összekapcsolása.