A hármas küldöttség szeptemberben visszatér a görög fővárosba folytatni a megbeszéléseket. A közleményből – éppen mert utalás sincs rá – az is kiderül, hogy a márciusban odaítélt 130 milliárd eurós második EU/IMF mentőprogram felfüggesztése föl sem merült. Jelenleg ez – a program esetleges leállítása – a tőkepiacok legnagyobb aggodalma Görögország és az euróövezet jövőjével kapcsolatban.

Van, aki inkább példát statuálna

Görögországot ki kell zárni az euróövezetből a bajor pénzügyminiszter szerint. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak adott interjúban Markus Söder úgy vélekedett, hogy Görögországgal kapcsolatban az euróövezetnek példát kell statuálnia. Minden új segélyintézkedés, az Athénnal szemben támasztott feltétételek bármilyen enyhítése csak a hamis utat jelenti – fogalmazott a kisebbik német kereszténypárt, a bajor CSU képviselője.

A görög kormánnyal megvitatták azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek szükségesek a gazdasági növekedés és a versenyképesség helyreállítására, a fenntartható költségvetés biztosítására és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom alátámasztására, összhangban az EU, az EKB és az IMF támogatta gazdasági kiigazító programmal – írták a közleményben.

Főként a reformokról tárgyaltak

Hírügynökségi értesülések szerint a felek egyelőre félretették a mentőprogram nehéz feltételeinek újratárgyalását, mert a nemzetközi hitelezők szerint a reformok lassítása nem segíti a program működését, másfelől most sürgősebb megtalálni a 2013–14-es költségvetésben esedékes kiadáscsökkentéseket. A görög kormány 11,5 milliárd eurós takarékosságot tervez, és a munkát szeptember elejéig be akarja fejezni – addig biztosan nem feszegeti a feltételek újratárgyalásának kérdését.

Az EU/EKB/IMF-trojka mostani látogatásán főleg a különböző reformokról volt szó, például a privatizáció újraindításáról, az adószedés javításáról, egyes piacok és szakmák céhes rendszerének liberalizálásáról.

Augusztus végéig 3,2 milliárd eurónyi görög kormánykötvény jár le, és a törlesztésre az EU/IMF program folytatása ad esélyt.

A második program révén Görögország rendelkezésére áll további 34 milliárd euró: ez a 2010. májusban indított, 110 milliárd eurós első mentőprogram maradéka, mert az első programot a második kezdésekor, azaz idő előtt lezárták a felek.

Az Európai Bizottság üdvözölte csütörtökön, hogy a görög kormány tanúbizonyságot tett a reformok iránti elkötelezettsége mellett. „A szerkezeti reformok fejlesztési minisztérium által ma bejelentett tíz prioritása világos jele annak, hogy a görög kormány elkötelezett az ország számára oly szükséges reformok végrehajtása mellett” – állt az európai uniós végrehajtó testületének Brüsszelben kiadott közleményében.

Fájdalmas gazdasági korrekció


A görög törvényhozás márciusban jóváhagyta az újabb hitelmegállapodást az EU-val és az IMF-fel, amely további, csaknem 130 milliárd eurós támogatási csomagot biztosított a válság sújtotta országnak. Athén egy sor fájdalmas gazdasági korrekció, valamint adósságcsere révén biztosította az IMF–EU-csomag hozzáférését. Görögország két év haladékot kért pénzügyeinek rendbetételére, de elkötelezett a mentőcsomag fejében kitűzött gazdasági célok teljesítése mellett. Arra az esetre pedig, ha a görögök repülnének az unió kötelékéből, már készülnek a jóslatok és a különböző forgatókönyvek. A németek azért izgulhatnak, nehogy ki kelljen húzniuk 83 milliárd eurót az adófizetőik zsebéből. Ennyibe kerülne ugyanis az esetleges görög krach. A bajor pénzügyminiszter pedig példát statuálna a görögökkel.