Elkapkodták a földet a külföldi nagytőkések

Tóth László Levente

2017. február 16., csütörtök 07:07, frissítve: csütörtök 14:41

Bár a hivatalos indoklás szerint a kormány azért adta el az állami tulajdonú termőföldeket a Földet a gazdáknak! program keretében, hogy a kis családi gazdaságokat földhöz juttassa, Somogy megyében ennek épp a fordítottja történt. Egyáltalán nem jártak jól a helyben lakó, kisebb gazdák, viszont a kalapács alá került földrészletek kétharmadát 36 nagy érdekeltség – nagybirtokosok, spekulánsok és üzleti érdekkörök – szerezte meg. Ráadásul a területek csaknem tizede külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár nagybirtokosoké lett, köztük belgáké, németeké, olaszoké, osztrákoké. Annak ellenére, hogy a kormány az egész programot – úgymond – azért kezdte el, hogy nehezítse a külföldiek földvásárlását.

Mindez Ángyán József legújabb, lapunk birtokába került jelentéséből derül ki.

Az egykori Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára megyei bontásban előbb a Fejér, majd a Győr-Moson-Sopron megyei állami földeladásokat dolgozta fel, és most adta közre „szülőföldje, Somogyország” földprivatizációs adatait is. Mivel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eddig nem hozta nyilvánosságra az adásvételi szerződéseket és az új tulajdonosok listáját, csak a hivatalosan közzétett árverési eredményeket elemezhette.

Csak emlékeztetőül: a legújabb állami földprivatizáció során 2015 novembere és 2016 júliusa között országszerte több mint 182 ezer hektár került árveréssel új tulajdonoshoz, ebből – a megyék közül – Somogyé volt a negyedik legnagyobb terület: ott 12 ezer hektárt vertek dobra, ami az országosan elárverezett földek hét százaléka. Ebből 7200 hektár – az 570 birtoktestből 402 – licitálás nélkül lett a nyerteseké, azaz az árverésen elkelt somogyi földek 70 százaléka kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért kelt el. „E megye adatai is igazolják, hogy alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint »árversenyben kialakult piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez” – hívja fel a figyelmet Ángyán József.

Az árverésre bocsátott somogyi földek csaknem kétharmada – méretük miatt – még így is 100 millió forintnál is magasabb összegért kelt el. A nagytőkések területszerzését jól mutatja, hogy a legnagyobb, 918 hektárnyi területet a belga–magyar Claessens család vásárolta össze, míg a 20 hektár alatti földrészletekhez jutók összességében is csak ennek a háromnegyedét tudták megszerezni. Az olasz Rappo Isacco testvérével, Manuellel együtt 108 hektárt vett: az ő nevük nem cseng ismerősen, de valójában az olasz divatmágnás, Carlo Benetton magyarországi cégének vezetőiről, illetve birtokainak intézőiről van szó. Benetton a cégei révén több mint 6000 hektár somogyi területtel bír, és az övé a volt Széchenyi-vadászkastély is Görgeteg és Rinyatamási között.

A magyar államtól csaknem 8000 hektárt 90 évre bérbe kapó Braun bankárcégcsoporthoz tartozó vállalkozás, a Hubertus Agráripari Bt. – és további három társaság – társtulajdonos német vezetője, Hahnenkamm Christian Oliver ehhez képest csak „hátsóudvarnyi”, 12,7 hektárra licitált sikeresen. A nyertesek közt megtalálhatók Izsák település fideszes polgármesterének, Mondok Józsefnek a fiai is, együtt 176,8 hektárt szereztek. A nagybirtokos, vadász, lovas, „trafikos” és „benzinkutas” fideszes politikus arról híresült el, hogy uniós forrásokból saját célra vadászházakat építtetett. Ángyán József a hivatalosan közzétett árverési eredmények alapján az „érdekes” nyertesek közé sorolta Kaposvár önkormányzatának fideszes frakcióvezetőjét is. Az agrármérnök végzettségű Mihalecz András azonban lapunknak tagadta ezt: elmondása szerint cége régóta foglalkozik húsmarhatartással, épp ezért szeretett volna licitálni az általa bérelt legelőre, ám a kialakult magas árak miatt meg sem kísérelte. A terület egy kisebb részére végül sikeresen licitált, ezt azonban a kifüggesztés során elvitte előle az elővásárlási jogával élő vásárló, így ő végül egy hektár földhöz sem jutott.

További furcsaság, hogy a megye állami földterületeinek legnagyobb – részben külföldi – bérlőit többnyire elkerülte a privatizáció. Bérelt területeik szinte egyáltalán nem kerültek kalapács alá. Így az állami földeket változatlan – általában igen kedvező, számukra komoly versenyelőnyt nyújtó – feltételekkel, például akár hektáronként tíz forint bérleti díjért használhatják továbbra is, akár évtizedeken át.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.02.16.