Az elvégzett vizsgálat eredményeit ismertetve kiemelte: a forráslekötés, azaz a kötelezettségvállalás mértéke 60 százalék körüli volt 2011 végén, míg a kifizetések aránya alig haladta meg a 20 százalékot. Így a vidéki térségekben nem nőtt az egy főre jutó GDP, a munkanélküliség nem csökkent, illetve sem az aktivitási, sem a foglalkoztatási rátában nem történt pozitív elmozdulás a befejezett projektek alacsony száma miatt.

Ezért az ÁSZ felhívta a vidékfejlesztési miniszter figyelmét az ÚMVP eredményességét és hatékonyságát mérő mutatók felülvizsgálatára, valamint a támogatási rendszer működési mechanizmusának felgyorsítására – tette hozzá az ÁSZ alelnöke.

A részletekről szólva Horthy Eszter ellenőrzés-vezető egyebek mellett elmondta: az ÚMVP-t 2011. év végéig több alkalommal módosították, a vidékfejlesztés céljainak tartalmát ugyanakkor nem változtatták. A támogatás arányát a saját erő biztosításának megkönnyítése érdekében 2008-ban 40-45 százalékról 60 százalékra emelték, a hátrányos helyzetű térségekben ennél is nagyobb mértékben, 50-ről 65 százalékra növelték.

A változtatás eredményeként a támogatottaknak kevesebb saját erőt kell biztosítani, amely kedvezőbb feltételeket teremtett a vidéki térségekben jellemzően kevésbé tőkeerős vállalkozások számára. Ez kedvezően befolyásolta a projektek saját erejének átlagos megtérülési idejét, amely az ÁSZ-nak küldött tanúsítványok adatai alapján 8 év.

Átcsoportosítás

Az ÚMVP pénzügyi kereteit 2009-ben úgy változtatták, hogy a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére kihelyezett forrás 56,4 százalékát csoportosították át a LEADER Helyi Akciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiáikban. A módosítás azonban ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési programjának a vidéki településeken működő mikrovállalkozások megerősítésére és a helyben történő foglalkoztatás javítására irányuló célkitűzésével.

A vidéki települések vonzerejének javítását és a szolgáltatások színvonalának emelését szolgáló források növelése ugyanakkor nem járul hozzá a vidéki térségekben élő emberek – alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal az alacsony jövedelmi szintből fakadó – helyzetének alapvető javításához az ÁSZ szerint.

A vizsgálat megállapította: az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott indikátorokat – azaz jelzőszámokat – és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertől elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Ez pedig veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási és az ÚMVP kitűzött céljainak elérését.

Átfogó felülvizsgálatot javasolnak

Az eredmények ismeretében az ÁSZ javaslatot tett a vidékfejlesztési miniszternek egyebek mellett az ÚMVP megvalósításának eredményességét és hatékonyságát mérő mutatók átfogó felülvizsgálatára. Emellett ajánlotta a rendelkezésre álló és a lemondás révén felszabaduló források eredményes és hatékony felhasználását. Az eredményes forrásfelhasználás érdekében pedig szükségesnek tartotta, hogy a megfogalmazott megállapításokat vegyék figyelembe a 2014–2020 közötti programozási időszak tervezésénél.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének azt javasolta az ÁSZ, gondoskodjon arról, hogy az ÚMVP III. és IV. tengelyébe tartozó intézkedések megvalósítása során a benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek elbírálása, a támogatási határozatok kibocsátása és a támogatások kifizetése a törvényben előírt határidőre megtörténjen.

Új szelek fújnak

– V. Németh Zsolt szerdán beszélt arról, hogy a sertéságazati stratégia keretében felmérik az uniós pályázati rendszerekben még rendelkezésre álló vagy majdan elérhető támogatásokat, a külföldi piacok lehetőségeit, de takarmányozási kutatási programot is indítanának, amely elsősorban a magyar fajtákra koncentrálna, tehát a mangalicára, vagy a keszthelyi egyetemi telepen tenyésztett magyar nagyfehér fajta törzstenyészetére.

Sikeres a Vidéki Mustra elnevezésű, péntekenkénti termelői piac, amelynek több mint húszezres látogatószáma a szervezők véleménye szerint azt jelenti, hogy a vidék meghódította Budapestet. A nyáron a Rózsák terén és a Kossuth téren is nyílt termelői piac. Az ingyenes árusítási lehetőséggel a minisztérium kedvet akar csinálni ahhoz, hogy a termelők részt vegyenek a helyi piacokon.

– Budai Gyula szerint a tanyafejlesztési támogatások rendszere a kormány egyik legsikeresebb programja, amelynek révén javulnak a tanyán élő emberek életkörülményei. A Tanyafejlesztési Program finanszírozására a kormány idén 1,5 milliárd forintot fordít a tavalyi 1 milliárddal szemben, 2013-ban pedig mintegy 2 milliárd forintnyi forrás áll majd a pályázók rendelkezésére. A Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy jövőre ez a forrás várhatóan megközelíti a 2 milliárd forintot. Ezzel a lépéssel a vidék népességmegtartó erejét is javítani kívánja a kabinet.