Kovács András
Kovács András

– Egyelőre nem sokat tudunk a készülő innovációs stratégiáról, ráadásul több kritikát is megfogalmaztunk, miszerint a civil szervezetekkel nem folyik érdemi párbeszéd – mondta el az MNO-nak Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. – Azt tudom, hogy az információmennyiség limitált, a nagy kérdés, hogy mi nem tudunk többet, vagy pedig nincs is mit tudni – tette hozzá. Az innovációs stratégiáról úgy vélekedett, hogy rengeteg nemzetközi gyakorlat van arra, hogy mit kell tartalmaznia, de óva intene attól, hogy valamilyen külföldi modellt adaptáljunk.

„Ne francia vagy ír szisztémában gondolkodjunk, hanem a magyar modellt alkossuk meg.” Szabó szerint a stratégia főbb elemei valamilyen formában most is rendelkezésre állnak, de nem álltak össze egy koherens elemmé. A magyar innovációs támogatási rendszerből alapvetően az összeforrottság hiányzott, mivel rengeteg elem megvan, de valamiért mégsem működött – hangsúlyozta a MISZ elnöke.

Veszélyben az együttműködés

A cél, hogy az ország 2020-ra a GDP-arányos k+f-ráfordítását 1,8 százalékra növelje a mai 1,14 százalékról. Ehhez minimum tízezer új kutató-fejlesztő munkahelyre lesz szükség – hangsúlyozták többször kormányzati szereplők és szakértők az utóbbi időben.

Nem tudom, hogy mi tartható a 2020-as célokból, de alapvetően nem értek egyet az innováció finanszírozásának  megváltoztatásával – mondta el Szabó. Ennek a leírhatóságnak volt egy szakmai célja, hogy a vállalatokat saját innovációs tevékenységre vagy pedig innovációs tevékenység megrendelésére ösztönözze – hívta föl a figyelmet a MISZ elnöke. Ezt az együttműködést látom most veszélyben – tette hozzá.

Visszalépés?

Az egyetemi tanár úgy látja, valóban nagyon sok visszaélés történt, de azt a kiskaput kellett volna becsukni, ami ezt lehetővé tette. Évek óta kértük, hogy legyen egy olyan szervezet, amely hatósági jogkörben értékeli az innovációs teljesítményt – vélekedett Szabó. A MISZ elnöke szerint összességében a leírhatóság megszűnése a korábbi szakmai célokkal szemben visszalépést jelent.

Mint ismert 2012-ben a vállalkozások továbbra is leírhatják kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társasági adóalapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.

Vannak egyéb ösztönzők is

Az innovációs járulék egy magyar sajátosság volt, de a 2012-től életbe lépő szabályozás egyezik a nyugati gyakorlattal – hangsúlyozta lapunknak Mácsai István, az Alma Consulting Group munkatársa. A magyar rendszer közelebb lesz más európai országokban működő szabályokhoz azzal, hogy csak a társasági adóból leírható lesz az innovációs teljesítmény – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a k+f-adókedvezmények egyre népszerűbbek a cége által vizsgált országokban. Nyugaton már induló, de még veszteséges vállalkozások esetében is létezik visszatérítés az innovációs teljesítmény után – mutatott rá a szakértő. Másik működő eljárás, hogy a kutatóműhelyekben dolgozók után az adott cég járulékkedvezményt kap, ami remek ösztönző lehet – mondta Mácsai.