A GVH közleménye szerint az InterCash Consulting Kft.-t 11,5 millió, a Group Saving Kft.-t 7,2 millió, a Navi Trend Kft.-t 21 millió, a Conect Trade Kft.-t 9,3 millió, a New Face Média Kft.-t 8 millió forint, a Milsec Kft.-t pedig 2 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A versenyhivatal eljárásaiban többek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (például BAR-listásokat, nyugdíjasokat, alacsony jövedelemmel rendelkezőket) célzó hirdetésekkel, tájékoztatásokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztóicsoport-konstrukció lényeges elemeivel.

A GVH megállapította, hogy a vállalkozások a fogyasztók részére nem vagy nem egyértelműen adtak információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Többek között arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtására a tagok befizetéseiből kerül sor, hogy meghatározó szerepe van a szerencsének (sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el, hogy az adott hónapban ki juthat vásárlói joghoz), illetve arról, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.

A nyomtatott sajtóban megjelent tájékoztatásokból nem derült ki az sem, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, illetve hogy az ennek elnyerését biztosító előtörlesztés vállalása esetén a megszerezhető vásárlói jog értéke arányosan csökken. A részvétel költségeivel kapcsolatos tájékoztatás is megtévesztőnek minősült, mivel a hirdetések nem utaltak arra, hogy a feltüntetett havi „törlesztőrészletek” mellett egyszeri regisztrációs díj és havi rendszerességgel megbízási díj is fizetendő.

A versenyhivatal súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele időben elhúzódott, valamint az átlagosnál sérülékenyebb fogyasztók igen széles körét elérő lapokban nagyfokú intenzitással jelentek meg. Súlyosító körülmény továbbá, hogy a vizsgált vállalkozások esetében (a Milsec Kft. kivételével) korábban már megállapította a GVH, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.

Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről – emlékeztet a közlemény. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira. A vállalkozásoknak tehát az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időbeni kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenni. Így jogsértést eredményez, ha a hirdetés nem utal a szerencseelemre, valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év (esetenként 25 év) után juthat a kívánt termékhez. Szintén jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.