„Csúszás”

Folytatódik a kötvényes panamázás

Wiedemann Tamás, 2016. február 16., kedd 10:03, frissítve: kedd 13:11
Újabb országok esetében kapott letelepedési engedélyekre forgalmazási jogot két vállalkozás a gazdasági bizottságtól. A testület tegnapi ülésén eközben vitára alkalmasnak ítélte a postai szolgáltatásról szóló törvény módosítására tett javaslatot. Vagyis a parlament dönthet arról, hogy a Magyar Posta esetében miről nem lehet a jövőben közérdekű adatigénylést kérni.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén elfogadta azokat a határozatokat, amelyek alapján a liechtensteini VolDan Investments Limited, valamint az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. újabb országok esetében kapott engedélyt letelepedési magyar államkötvények forgalmazására, miután a testület két cégnek tavaly decemberben – jogszabályellenesen – visszavonta az engedélyét. – Valami csúszás volt, de nyilván valamekkora limitet kellett meghatározni annak érdekében, hogy a piacon nem aktív cégek helyett olyanok kerülhessenek pozícióba, amelyek valóban érdemi tevékenységet végeznek, és ennek köszönhetően teljesülnek a kötvényértékesítésből remélt államháztartási bevételek – reagált Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke arra a felvetésünkre, hogy miért nem tartotta be a testület az általa szabott hároméves határidőt.

Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a gazdasági bizottság a saját határozatait sem tartja be. A testület tavaly december 15-én két közvetítőcégnek – a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd.-nek és a többek között azerbajdzsáni, kazah, thaiföldi, illetve indonéz állampolgárokra koncentráló Discus Holdings Ltd.-nek – vonta vissza a forgalmazási engedélyét, mondván: nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt. A forgalmazási engedélyeket úgy vonták vissza, hogy egyik cég esetében sem járt még le a limit teljesítésére három évben megszabott határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a bizottság 2015. december 15-étől datálta visszavonási határozatait.

Az egész kötvényértékesítési szabályokat megállapították

Bánki Erik arra kérdésünkre, hogyan fordulhatott elő, hogy két liechtensteini cég kérelme négy nappal hamarabb érkezett be a bizottsághoz, mint ahogy kiadta volna a nagyhercegség cégbírósága, azt felelte: „Akkor még nem én voltam a bizottsági elnök.” A gazdasági bizottság ugyanis rejtélyes módon azelőtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én). A bizottság elnöke elismerte ugyanakkor, hogy a kötvényforgalmazásra nem írt ki a testület pályázatot. – Minden esetben maguktól jelentkeznek a cégek, a bizottsághoz kérelmek futnak be, amelyeket a testületi üléseken bírálnak el a gazdasági bizottság tagjai – tette hozzá. A kötvénypiacon magasnak számító 23–28 százalékos haszonkulccsal kapcsolatban azt mondta: „Nem én terjesztettem elő azokat a javaslatokat, amelyek alapján az egész kötvényértékesítési szabályokat megállapították.” Arra a kérdésünkre, miszerint nem zavarja-e a közvetítőcégek extraprofitja, már nem válaszolt.

Számításaink alapján a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főleg kínaiak), ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapi ülésén eközben támogatta a postai szolgáltatásról szóló törvény módosítására tett javaslat tárgysorozatba vételét. Az ülésen nem szavazták meg Tóth Csaba szocialista képviselő, a gazdasági bizottság alelnökének arra irányuló kezdeményezését, hogy a témát vegyék le a napirendről, miután Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a javaslatot alkotmányellenesnek tartotta. Galambos Dénes fideszes képviselő, aki csatlakozott Németh Szilárd fideszes képviselő önálló indítványához, a bizottsági ülésen kifejtette: a Magyar Posta kétféle tevékenységet végez, egyrészt az egyetemes postai szolgáltatást, másrészt jelen van az üzleti szférában, így a versenypiacon hátrányba kerülne az adatok nyilvánosságra hozatalával. Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkára az ülésen rámutatott arra, hogy a jelenlegi postai szabályozást mindenképpen meg kell változtatni, mert logikátlan. Azt írja elő ugyanis, hogy az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatot közérdekű adatként nem kell kiadni, míg a versenypiacit igen. Szerinte a benyújtott javaslat tágítja azoknak az adatoknak a körét, amelyeket közérdekű adatként ki tud adni a Magyar Posta, ha igénylik. Hozzátette: nem alkotmányellenes a beadott javaslat, mert teljes mértékben összhangban van az alaptörvénnyel, illetve az információs törvénnyel. A vitában szót kapott Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki szerint a bíróság most is dönthet úgy, hogy üzleti érdek esetén ne kelljen közérdekű adatot kiadni. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását kezdeményező fideszes javaslat visszavonását sürgeti. Szabó Szabolcs független képviselő tegnap „eszetlennek” minősítette a törvényjavaslatot, amely alapján nem lenne közérdekű az az adat, amely aránytalan sérelmet okoz a Magyar Posta üzleti tevékenysége szempontjából. – A Fidesznek lételeme a titkolózás, a kormánypárt nem képes megérteni, hogy egy ország működéséhez szükség van arra, hogy az állam és az állami tulajdonú cégek átláthatóak legyenek – közölte a politikus, aki szerint a Magyar Posta adatait az alaptörvénnyel szembemenve próbálják titkosítani.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 16.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 06:58
  2. 06:52
  3. 06:44
  4. 06:37
  5. 06:35
  6. 06:28
  7. 06:06
  8. 00:01
  9. 22:58
  10. 22:42
  11. 22:22
  12. 22:08
  13. 22:06
  14. 21:51
  15. 21:38
  16. 21:35
  17. 21:30
  18. 21:25
  19. 21:23
  20. 21:12
  21. 21:07
  22. 20:59
  23. 20:56
  24. 20:53
  25. 20:47
  26. 20:44
  27. 20:36
  28. 20:33
  29. 20:25
  30. 20:24
  31. 20:21
  32. 20:13
  33. 20:11
  34. 20:05
  35. 20:04
  36. 19:56
  37. 19:48
  38. 19:47
  39. 19:43
  40. 19:39
  41. 19:39
  42. 19:33
  43. 19:29
  44. 19:25
  45. 19:20
  46. 19:10
  47. 19:06
  48. 18:58
  49. 18:52
  50. 18:42
  51. 18:36
  52. 18:33
  53. 18:25
  54. 18:15
  55. 18:00
  56. 18:00
  57. 17:47
  58. 17:35
  59. 17:31
  60. 17:20
  61. 17:16
  62. 17:14
  63. 17:12
  64. 17:05
  65. 17:05
  66. 17:01
  67. 16:52
  68. 16:37
  69. 16:30
  70. 16:18
  71. 16:15
  72. 16:07
  73. 15:59
  74. 15:56
  75. 15:51
  76. 15:49
  77. 15:42
  78. 15:38
  79. 15:36
  80. 15:20
  81. 15:09
  82. 15:06
  83. 15:06
  84. 14:59
  85. 14:50
  86. 14:37
  87. 14:30
  88. 14:20
  89. 14:06
  90. 14:00
  91. 13:55
  92. 13:53
  93. 13:40
  94. 13:29
  95. 13:26
  96. 13:20
  97. 13:13
  98. 13:10
  99. 13:03
  100. 13:00
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása