A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel – közölte kedden Czomba Sándor. A vasárnapiakhoz képest hétfőn újabb 600 pályázat érkezett. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére.

A bérkompenzáció feltételeiről még február végén döntött a kormány. Czomba Sándor a pályázat indulásakor elmondta, hogy a gazdasági tárca várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez a pályázattal. A Hír Televízió Rájátszás című műsorának a témához kapcsolódó anyagát itt nézheti meg.

Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy jól működik a bérkompenzáció rendszere. A rendelkezésre álló adatok szerint a versenyszférában az érintettek háromnegyede már megkapta a kiegészítést.

Január 1-je óta működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. Ebbe a körbe – kevésbé szigorú feltételek mellett – az év bármely szakában bekapcsolódhatnak a bérkompenzációt végrehajtó vállalkozások.

A munkáltatói érdekképviseletekkel lefolytatott számos egyeztetés ugyanakkor világossá tette, hogy vannak olyan ágazatok, régiók, ahol az 5 százalékos béremelés is nehézségekbe ütközik, ezért szükség volt a kiegészítő kompenzáció pályázati rendszerére is. A bérkompenzációs pályázat – az első lépcsőnél szigorúbb – feltételrendszerét a tárca a munkaadói szövetségekkel együtt dolgozta ki és közös sajtótájékoztatón jelentette be.

A pályázati kiírás helyességét igazolja, hogy éppen azokból a hátrányos helyzetű megyékből (Borsod, Szabolcs) és ágazatokból (kereskedelem, feldolgozóipar) érkezett az átlagosnál jóval több pályázat, amelyeket a kiírással meg kívántak szólítani.

A bérkompenzációs pályázaton – a feldolgozás jelenlegi állása szerint – 4379 pályázó 5,8 milliárd forintot igényelt. Ebből 130 ezer munkavállaló kiegészítő bérkompenzációja válik lehetővé éppen azokban az ágazatokban és térségekben, ahol a leginkább fenyegetett a kompenzáció elmaradása.