Görög fejetlenség jellemezte Európát a héten

Akár az uniós tagság is veszélybe kerülhet

Görög fejetlenség jellemezte Európát a héten

Károly Gábor

2011. november 04., péntek 13:30

Görögország a héten mindent elkövetett, hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság a piacokon. Jeórjiosz Papandreu kormányfő elfelejtette tájékoztatni európai kollégáit, hogy hazai porondon magánakciókba kezd – ezt nehezen viselték az Európai Unió vezetői élükön Angela Merkel német kancellárral, valamint Nicolas Sarkozy francia államfővel.

Nyomtatás

Nagy vonalakban vegyük át, mi is történt Görögországban, ami odáig vezetett, hogy mára kihat az EU működésére, illetve működésképtelenségére. Először is, a görög államháztartás túlvállalta magát a szociális ellátásokat illetően (is). Európában példa nélküli nyugdíjrendszert alakított ki, s majdnem minden ötödik munkavállaló a közszférában, állami alkalmazottként dolgozott. Ennek fenntartását a görög büdzsé már évek óta nem tudta előteremteni, folyamatosan jelentős deficitek jelentkeztek a költségvetésben. Ezt hitelekkel pótolták, de különösebb reformokat nem vittek végbe, hogy megállítsák a folyamatot, mely adósságválságba sodorta az országot. Itt tartunk most.

Jelenleg Görögországot a „trojka” néven emlegetett hármas tartja életben – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az ő támogatásuk nélkül a görög állam már régen fizetésképtelenné vált volna. Az elmúlt évben többször lehetett hallani olyan híreket, hogy „még egy hónapra van pénz”, vagy mint a „következő hónapig tudja fizetni Athén a nyugdíjakat”. Aztán mindig jött a korábban megszavazott s odaítélt mentőcsomag egy újabb részlete, a görögök így „elvoltak” egy újabb hónapig.

Nos, ebből lett elege nemcsak a piacnak, de a Görögországba legtöbb pénzt ölő Németországnak és Franciaországnak is. Az ő vezetésükkel előbb egy uniós csúcsot hoztak tető alá, melyen megtárgyalták a lehetséges mentőeszközöket – melyek közül az egyik százmilliárd eurós adósságleírást engedne Athénnak. Tehát megoldódni látszódott a probléma, s már-már mindenben megegyeztek a hétvégén (bankok feltőkésítése, görög államcsőd elkerülése), s a piacok is pozitívan reagáltak. Elégedett nyilatkozatokat lehetett hallani innen-onnan – többen már látni vélték a fényt az alagút végén. Aztán a görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu hazaért, majd kijelentette hétfőn, hogy népszavazás lesz a megszorító intézkedésekről, amiről egyetlen európai kollégájával sem egyeztetett.

A görögök, ahol tudtak, keresztbe tettek

Természetesen senki sem feltételezi azt, hogy a görögök szándékosan tesznek folyton keresztbe az uniónak – mindenesetre szándékkal sem okozhattak volna ennél nagyobb károkat. Ugyanakkor a demokrácia becsülendő, de hasonló demokráciának kell lennie az unión belül is, márpedig ha ott megszavaznak valamit, akkor ahhoz illene tartania magát mindenkinek. Ezt nehezményezte Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár is. „Szeretnénk továbbra is együttműködni a görögökkel, de vannak szabályok, és elfogadhatatlan, ha azokat nem tartják be” – mondta Sarkozy.

Természetesen az is igaz, hogy az EU nem adja ingyen a mentőcsomagot – cserébe megszorító intézkedéseket várnak Görögországtól –, de azért az nonszensz, hogy miközben az unió az euró megmentése mellett a görög államcsőd elkerüléséért küzd, éppen a görögök tesznek keresztbe. Konkrétan márpedig ez történik. Ráadásul pénteken parlamenti bizalmi szavazás is lesz a görög kormányról Athénban.

Fejetlenség Athénban

A héten borult minden, s napról napra változott a helyzet: lesz népszavazás, nem lesz, Görögország kilép az euróövezetből, mégsem lép ki, nemcsak hogy kilép, de az EU-t is elhagyja… Olyan szintű volt a bizonytalanság a héten, hogy a világ tőzsdéi emelkedésnek indultak arra a kiszivárgott híresztelésre is, miszerint elmarad a görög népszavazás a mentőcsomag ügyében kötött megállapodásról. Csütörtökön ráadásul még a miniszterelnöki hivatalnak kellett cáfolnia azt a pletykát, mely szerint lemondott a görög kormányfő.

A londoni Barclays Capital csütörtökön két lehetséges forgatókönyvet is kidolgozott: alapesetben azt valószínűsítették az elemzők, hogy Papandreu elveszti a bizalmi szavazást, mely decemberben új választásokat eredményezhetne, s jó eséllyel a teljes második mentőcsomagot újra kellene tárgyalni; míg a másik forgatókönyv szerint Papandreu megnyeri a bizalmi szavazást, s megtartják a népszavazást is. Utóbbi esetben feltehetőleg Görögország végül távozna az euróövezetből – sőt akár az EU-ból is – vélik a Barclays elemzői.

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csütörtöki csúcstalálkozóján is az EU adósságválsága volt a téma. Diplomáciai források szerint a csúcs résztvevői élőben követték, s hatalmas tapssal fogadták Papandreunak a kormánypárt (Paszok) parlamenti frakciója előtt elmondott beszédét. Jelenleg ugyanis úgy fest, nem lesz szükség az adósságcsomagról kiírandó népszavazásra, miután a legnagyobb ellenzéki párt, a Nea Demokratia elnöke úgy döntött: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékosságicsomag-tervet.

A német kancellár egyelőre nem utalna újabb részletet

Angela Merkel óvatosan nyilatkozott a bejelentést követően: „Számunkra a tettek számítanak” – mondta a kancellár, ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a korábbi francia–német bejelentést, mely szerint a tavaly megítélt mentőcsomag következő részletét addig nem utalja át az EU és az IMF, amíg Görögország nem hagyja jóvá az október 27-i döntések részleteit az európai pénzügyi mentőcsomagról.

Tehát úgy fest, megoldódni látszódik a népszavazás kérdése, s végre a görög politikusok is belátták, kénytelenek elfogadni a megszorító intézkedéseket, máskülönben az ország fizetésképtelenné válna. A Commerzbank szerint erre egészen pontosan december 11-én kerülhetne sor, amikor is lejár egy 8,1 milliárd eurós kötvény. A bank elemzői szerint ha Athén nem kapja meg a hatodik, 8 milliárd eurós részletet, akkor ezt nem tudja majd fizetni Görögország.

Messze még a görög válság vége

Mindezek mellett Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter csütörtökön az athéni parlamentben kijelentette, hogy „Görögországnak 80 milliárd euró kell majd februárban finanszírozási szükségleteinek teljesítéséhez az első görög mentőcsomag részeként folyósítandó 8 milliárd euró helyett”. A pénzügyminiszter arra hívta fel a törvényhozók figyelmét, hogy az előre hozott választások kisiklatnák az újabb mentőcsomag végrehajtását. „A hetedik részletet februárig kell folyósítani. Az összege pedig nem 8 milliárd euró, hanem 80 milliárd euró lesz, mivel ennyi az ország készpénzigénye” – mondta Venizelosz.

Kicsit olyan ez, mint amikor valaki a kezét nyújtja, de a másik félnek az egész kar kell. Mindenesetre jelenleg ez a helyzet Görögországban, de az elmúlt hónapokban azt már megtanulhatta Európa, hogy amikor a görögök azt mondják, hogy igen, az nem mindig jelent nemet.

Címkék

válság, Görögország, euró, Angela Merkel, Nicolas Sarkozy, Jeórjiosz Papandreu, Európai Unió