A tájékoztatás szerint a minisztérium arra törekszik, hogy az új szabályozásban az uniós elvárásoknak megfelelően a természet- és a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Ne kerüljenek versenyhátrányba ugyanakkor a zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt termelő fóliás és üvegházi kertészetek se. A probléma megoldása fontos, mivel a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, az Alföldön pedig – ahol a kertészetek egy része termálenergiát is használ – technikai és geológiai akadályba is ütközik. Emiatt a kitermelő kutak működésének egyetlen lehetőségeként előírt visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.

Az említett ágazatokban lényegében az energiaárak határozzák meg, hogy ne kerüljön versenyhátrányba a fóliás és az üvegházi kertészeti termesztés, s ettől függ a piacbővítés is. Az üvegházi és fóliás zöldség-gyümölcs termelés ugyanis nem kifizetődő a hagyományos energiahordozók magas ára miatt. Viszont az ország kedvező földrajzi adottságai miatt a rendelkezésre álló geotermikus termálenergia felhasználásával biztosítani lehet a kertészetek gazdaságos működését.

A kertészetek fennmaradása nemcsak több százezer ember munkahelyének megtartását jelenti, hanem a családok megélhetését és a vidéki lakosság helyben tartását is. Emellett a termálenergia felhasználásával a szén-dioxid-kibocsátás szintén jelentősen csökkenthető. A VM arra törekszik, hogy a készülő szabályozás víztakarékossági, energia-hatékonysági és ellenőrzési szempontoknak is megfeleljen.

A tájékoztatás szerint a geotermikus energia hosszú távú és kiszámítható jogi hátterének biztosítása érdekében a tárca egyeztet több érintett szakmai szervezettel, amelynek a célja az, hogy a korlátozottan pótlódó termálvízkészletekből előállított megújuló geotermikus energia hosszú távon, fenntartható módon hasznosuljon, és elkerülhető legyen a felszíni vizek szennyeződése is