Egybehangzó magyar várakozások szerint a testület a magyar helyzetről a korábbinál pozitívabb képet fest, és jelentése alapot szolgáltat ahhoz, hogy az unió visszavonja azt a döntését, amelynek értelmében jövőre részlegesen felfüggesztenék az ország által számításba vehető kohéziós keretet.

Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Brüsszelben a munkavacsorát megelőzően. „Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat… Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést” – fogalmazott a kormányfő.

Az Európai Bizottság tavaly óta, a – magyar soros elnökség alatt – megújított eljárásrendű gazdaságpolitikai koordináció jegyében készít országra szabott, egyedi ajánlásokat, azzal a céllal, hogy az unió minél összehangoltabb választ tudjon adni a nemzetközi gazdasági válság kivezetéséből eredő problémákra, illetve a lehető leggyorsabb növekedést és legszélesebb körű munkahelyteremtést tudja elérni.

Az értékelések és ajánlások elkészítése az úgynevezett európai szemeszter része. A féléves egyeztetési mechanizmus az éves növekedési felmérés kiadásával kezdődött. Ezt szintén az Európai Bizottság készítette el tavaly ősszel, majd irányadóként jóváhagyták az uniós tagországok vezetői is. A jelentés szerint az idei legfontosabb feladatok „a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése, a gazdaságra irányuló normális hitelezési tevékenység visszaállítása, a növekedés és a versenyképesség ösztönzése, a munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek kezelése, valamint a közigazgatás korszerűsítése”. Sürgette a bizottság azt is, hogy az uniós tagországok teljesítsenek jobban a közösen elhatározott intézkedések végrehajtásában.

A konvergencia- és reformprogramok alapján készül

Hazánk konvergenciaprogramjáról ide kattintva olvashat.

Az uniós rend szerint az említett általános ajánlásokat a tagországoknak nemzeti reformprogramokba kellett építeniük, amelyeket áprilisban eljuttattak Brüsszelbe. Figyelembe kellett venniük az éves növekedési felmérésben javasoltakat idei pénzügyi stabilitási vagy konvergenciaprogramjuk elkészítésében is (uniós rend szerint az eurózóna országai stabilitási, az azon kívüliek konvergenciaprogramot állítanak össze).

A brüsszeli bizottság a nemzeti stabilitási, konvergencia- és reformprogramok alapján készíti el országspecifikus értékeléseit és ajánlásait. Az ajánlásokhoz várhatóan politikai támogatást adnak a tagországok állam- és kormányfői, majd júliusban hivatalosan a pénzügyminiszterek is jóváhagyják.

Át kell majd ültetni a gyakorlatba

Ezt követően az azokban foglaltakat az új gazdaságpolitikai egyeztetési eljárás szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba, egyebek között azzal, hogy jövő évi költségvetési tervezetükben megjelenítik a szükséges intézkedéseket. Idén a bizottság elvben már azt is értékeli majd, hogyan sikerült megvalósítani a tavalyi javaslatokat.

Magyarország számára külön jelentőséget ad a bizottsági értékelésnek, hogy annak alapján hozhatnak az uniós illetékesek újabb döntést az ország ellen túlzott államháztartási hiány miatt 2004 óta folyó eljárás keretében, beleértve a kohéziós források felfüggesztésének visszavonását. Magyar részről ebben a tekintetben óvatosan derűlátó a várakozás. Csütörtökön Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy „a legjobb reményekkel” tekint a következő hetekben esedékes uniós döntések és találkozók elé.

A bizottság ezúttal 12 tagállam (köztük Magyarország) esetében külön értékeli azt is, hogy fennáll-e a makrogazdasági egyensúlyhiány veszélye. Az újonnan létrehozott, úgynevezett egyensúly-kockázati riasztási mechanizmus keretében Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia gazdaságát vizsgálták ebből a szempontból.