A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) becslései szerint az idei évre várt kukoricatermés majdnem 40 százaléka semmisült meg országszerte a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt; a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladja a 200 milliárd forintot. Jakab István, a szövetség elnöke kedden sajtótájékoztatón kiemelte: főként a Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyei kukoricatáblákat károsította az aszály.

Hangsúlyozta: a Magosz azt javasolja a gazdáknak, hogy az aszálykárok bejelentését időben tegyék meg a falugazdászoknál, akiknél minden ehhez szükséges nyomtatvány rendelkezésre áll. Hozzátette, az agrár-kárenyhítési rendszer keretében 8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

Az állattenyésztők is gondban

Jakab István elmondta: 2003 óta a legnagyobb aszály az idei, amely nemcsak a növénytermesztőknek, hanem a magas takarmányárakon keresztül az állattenyésztőknek is kárt okoz. Kifejtette, a hőség miatt csökkent a szarvasmarhák tejtermelése, a baromfinál, sertésnél csökkent a súlygyarapodás, nőtt az elhullás. A termelők saját erőből nem tudják megoldani ezeket a problémákat, így a Magosz szerint átfogó kormányzati intézkedésekre van szükség a tenyészállat-állomány megtartása érdekében, azért is, mert az agrárexport is fontos tényezője a gazdasági növekedésnek – hangsúlyozta.

Jó minőségű gabonát arattunk

A magyar kormány nem hagyja magukra az állattartókat a magas gabonaárakból következő nehéz helyzet kezelésében – nyilatkozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn. Az elmúlt hetek extrém hőségében learatott gabonák egyértelműen jó minőségűek, a közepes megyei hozamok mögött viszont nagy a területi differenciálódás – közölte a Veszprém megyei kormányhivatal. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter karcagi határszemléjét követően még július 12-én elmondta: az ország kenyérnekvalója idén is megterem, lesz elegendő vetőmag és takarmánynak való is, sőt mintegy egymillió tonna kivitelre is jut a kenyérgabonából.

Hozzáfűzte, elsősorban jelentős pénzügyi forrást nem igénylő intézkedéseket várnak a kormányzattól. Példaként említette a termelők megfelelő informálását és olyan piaci intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a termelők megfelelő árakat kaphatnak.

Így segítenék a takarmánybeszerzést

Jakab István elmondta: a takarmánybeszerzés segítésére a Magosz kezdeményezi forgóeszköz-hitelprogramcsomag elindítását. Azt is javasolja a szövetség, hogy gyorsított, egyszerűsített eljárással, megfelelő állami garanciával jussanak hozzá a hitelhez a gazdák. Úgy fogalmazott: olyan központi takarmánybázis létrehozását kell megfontolni, amelyben felerősödik a jelenlegi állami cégek tevékenysége; mint hozzátette, erről később részletes egyeztetés lesz. Jakab István szerint segítene a gazdáknak az is, ha előrehoznák az állatjóléti támogatások kifizetését és – az Európai Unióval való egyeztetések után – emelnék az összegét.

A júliusban elfogadott, augusztus elseje óta hatályos új agrárkamarai törvényről Jakab István azt mondta: az új Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kifejezetten szakmai kamara, amely a gazdasági szereplőket fogja össze. Kiemelte, hogy az eddigi 21 kamara egy jogi személy lesz, de lesz 20 területi – 19 megyei és egy fővárosi – kamara, amelyek nem önálló jogi személyiségek, de fontos érdek-képviseleti szerepet töltenek majd be. A kamara szakmai tevékenységét főigazgató irányítja majd – mondta a Magosz elnöke.

Kiemelt feladat lesz a szakmai, pénzügyi, piaci, gazdasági információk naprakész biztosítása a tagoknak, a tanácsadás, a képzés, az oktatás, a vizsgáztatásban való részvétel, valamint választott bíróság működtetése – fejtette ki Jakab István. Emlékeztetett arra, hogy az új kamarának 2013. március 31-éig kell megalakulnia, ezután döntenek a tagdíjról, amely maximum egymillió forint lehet.