Komoly gázvagyon fölött ül Európa, ám eddig, főként környezetvédelmi okokból, az unió ellenezte ennek a kiaknázását – a palagáz felszínre hozatalához ugyanis a mélyben repeszteni kell a kőzeteket, amivel vegyszerek jutnak a talajba. Az Európai Unió ipari, kutatási és energetikai bizottsága azonban nemrég egy jelentésben azt tanácsolta a közösségnek, hogy szorgalmazza a nem hagyományos gáz kutatását és termelését, az iparág fejlesztését a kontinensen.

Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ energiaműhelyének vezetője biztos abban, hogy 2020-ig csak a „felfedezés időszaka” játszódik majd le Európában. Ugyanakkor hozzátette, ez rendkívül gyorsan fejlődő iparág: a legtöbb palagázt termelő Egyesült Államokban néhány év alatt futott fel a tevékenység, miután az első találatokat követően hatalmas mennyiségű befektetés érkezett a területre. Európában hiába lesz palagáz-forradalom, attól nem fognak olyan drasztikusan csökkenni az árak, mint az Egyesült Államokban, de az import egy részét kiválthatják az új gázforrások – fogalmazott a szakember.

Az, hogy nálunk mekkora részesedést kaphatnak a nem hagyományos gázmezők, Jenei András szerint a következő egy–két évben dőlhet el. Magyarországon a legnagyobb nem hagyományos gázmező Makó mellett található, ám eddig nem sikerült bizonyítani, hogy a fűtőanyag gazdaságosan a felszínre hozható. Korábban a Mol és az amerikai Exxon óriásvállalat próbált meg a kanadai Falconnal közösen eredményt felmutatni, ám a két előbbi társaság rövid időn belül kiszállt a beruházásból. A Falcon most az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb NIS-szel kutat a területen. Hazánkban azonban nem csak itt keresnek a palagázhoz nagyon hasonló márgagázt. A Mol Derecske környékén tavaly számos kutatófúrást végzett, amelyek egyelőre biztató jeleket mutattak.