Olvassa el írásunkat a vasárnapi európai választási eredmények várható gazdasági hatásairól.

Miután Christine Lagarde, az IMF vezetője egy minapi előadásában óvta az uniós tagállamokat attól, hogy mindenáron betartsák a költségvetési hiánycélt, és egyoldalúan alkalmazzák a megszorításokat, a nemzetközi szervezet szerdán máris engedélyezte Romániának a büdzsé lazítását.

Szakemberek szerint az új fejlemények könnyíthetik Magyarország helyzetét is, és nagyobb mozgásteret adhatnak a kormány számára a közeljövőben remélhetőleg elinduló nemzetközi hiteltárgyalásokon, miután olyan politikai erők nyerték meg a görög és francia választásokat, amelyek a magyar kormányhoz hasonlóan elutasítják az egyoldalú kiadáscsökkentésre épülő válságkezelést.

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal  – mondta hétfőn Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Egyébként a londoni felzárkózó piaci elemzők múlt pénteki helyzetértékeléseikben szintén egyöntetűen 15 milliárd eurós IMF/EU-finanszírozási csomag jóváhagyását jósolták Magyarország számára, és egyetértettek abban is, hogy a megállapodás még mindig elérhető a harmadik negyedévben.

Az Európai Uniónak most az az érdeke, hogy ne keletkezzen még több probléma a közösségen belül – mondta Lóránt Károly közgazdász. A szakember szerint eddig az Európai Bizottság miatt húzódott el a tárgyalás a Magyarországnak szánt hitelkeret ügyében, most a görög és francia helyzet miatt talán gördülékenyebb lehet a tárgyalás menete.

Elemzők szerint is felgyorsulhatnak a szerződés körüli egyeztetések, bár Pogátsa Zoltán közgazdász szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy hazánk kedvezőbb feltételekkel ülhetne tárgyalóasztalhoz.

Mint arról beszámoltunk, Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi alelnöke a hét végén arról beszélt, hogy az Európai Uniónak európai beruházási paktumra van szüksége a növekedés ösztönzésére. Hangsúlyozta azt is, hogy az uniós költségvetési szabályok nincsenek kőbe vésve, és a bizottság jelentős teret enged a mérlegelésnek.

Franco Frattini volt uniós biztos pedig hétfői budapesti előadásában azt mondta, az európai demokráciák problémája nem az, hogy megmentsék-e, hanem hogy hogyan mentsék meg Európát; az államháztartási hiány vagy a közkiadások csökkentésével. A gazdaság motorjának beindításához növelni kell a termelést és támogatni a kis- és közepes vállalkozásokat – ez növeli a foglalkoztatást –, emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztésre és az innovációra, valamint a hitelezés beindítására – vélekedett Frattini.