A csütörtöki luxemburgi találkozót követően Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, Magyarország más tagállamokhoz hasonlóan továbbra sem ért egyet azzal, hogy az úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköz számára – 21,7 milliárd euró saját forrás mellett – a kohéziós alapból különítsenek el 10 milliárd eurót, de ezzel együtt elfogadta a javaslatot. Kifejtette: a bírálók nem tartják szerencsésnek, hogy az utóbb említett összeg nem tagállamokra lebontva jelentkezne, de remélik, hogy a tervezet az unión belüli további tárgyalások során még csiszolódik.

Az Európai Bizottság ősszel terjesztette elő az eredeti javaslatot, amely összesen 50 milliárd euró értékű befektetést irányoz elő a közlekedési, energiaügyi és digitális hálózatok fejlesztésére. Ennek része az uniós gazdasági növekedési tervekben jelenleg fontos szerepet betöltő projektkötvények kibocsátása is. A közlekedési miniszterek több részkérdésben módosították a javaslatot, például egyes területeken nagyobb uniós társfinanszírozási szerepvállalást indítványoztak. Az előterjesztésről a végleges döntést az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell meghoznia. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlamenttel szintén egyeztetni kell a témában.

Az NFM közleményt is kiadott, amelyben emlékeztetett arra: a rendelettervezet egyik újdonsága, hogy a korábbi közösségi közlekedésfejlesztési gyakorlattól eltérően támogatja a harmadik országok részvételével zajló projekteket is. A kezdeményezés elfogadása a magyar–ukrán és a magyar–szerb határszakaszokon szükséges beruházások megvalósítását is segíthetné.

Beszámoltunk arról is, hogy egyetértés született csütörtökön Luxemburgban az uniós tagországok belügyminiszterei közt abban, hogy a szabad mozgást biztosító schengeni övezet belső határain rendkívüli körülmények – például a külső határok védelmének tartós és súlyos hiányosságai – esetén akár hosszabb időre is vissza lehessen állítani a határellenőrzést.

Nem kerültek be a magyar javaslatok

Völner Pál megerősítette azt is, hogy a Duna-menti országok csoportja közös nyilatkozatot fogadott el a folyó hajózhatóságával kapcsolatban, de Magyarország ezt nem írta alá. Ennek egyik fő oka az, hogy a nyilatkozatba nem került bele számos magyar szövegmódosítási javaslat. Nem tesz például említést a szöveg a vízbázisvédelemről, a környezetvédelemről, illetve az emberi értékek első helyre sorolásáról adott körülmények esetén. Szükségtelennek tartja Magyarország a nemzetközi egyezmények megemlítését is, hiszen azok már önmagukban jogerővel bírnak.

A nyilatkozat emellett egyértelművé teszi, hogy a megfelelő hajózási állapotokat mederkotrással kell biztosítani. Ezt azonban az eddigi egyezmények nem írják elő, így jogi többletvállalást jelentene, amire egyelőre a magyar delegáció nem kívánt ígéretet tenni. További probléma, hogy az aláírók rövid határidővel, már jövőre sürgős beavatkozásokat kívánnak megvalósítani, ugyanakkor a részletekről még nincsenek egyeztetett vélemények, hatásvizsgálatok.

Völner Pál összefoglalóan úgy nyilatkozott, hogy a magyar álláspont szerint finomítani kellene a nyilatkozaton, az együttműködési kereteket pedig a magyar EU-elnökség alatt elfogadott Duna-stratégiának megfelelően kellene kialakítani (utóbbiba értve azt is, hogy a hajózás illeszkedjék más területekhez, mint a turizmus vagy az árvízvédelem, amelyeket a nyilatkozat figyelmen kívül hagy). Az NFM közleménye szerint Völner Pál egy nemzetközi munkacsoport megalapítását is javasolta a problémás területek részletes elemzésére.

Még ebben a hónapban találkoznának a magyar illetékesekkel

A témáról közleményt adott ki az Európai Bizottság is. Ebben Siim Kallas közlekedési biztos reményét fejezte ki, hogy Magyarország mielőbb csatlakozik az aláírókhoz, Johannes Hahn regionális fejlesztési biztos pedig jelezte, hogy még ebben a hónapban találkozót tervez a magyar minisztérium illetékeseivel az aggodalmak orvoslásának érdekében.

A különtalálkozón Doris Bures osztrák közlekedési miniszter azt is kifogásolta, hogy Magyarországon nemrégiben változtak bizonyos hajózási szabályok, és ez hátrányosan érinti az osztrák vízi teherfuvarozási cégeket. Völner Pál ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a vízi közlekedési hatóság nemrégiben valóban – a jogszabályi kereteknek teljesen megfelelővé téve – pontosított egyes rendelkezéseket, egyebek között a konvojok méretéről és terhelhetőségéről, és ebből alakult ki polémia. Leszögezte: egyebek között azért látták szükségét a pontosításnak, hogy ne a hatóságot terhelje a felelősség, ha szabálytalan szerelvények közlekednek a magyarországi Duna-szakaszon. Az osztrák féllel egyeztetés folyik a témában – tette hozzá, még egyszer hangsúlyozva, hogy a jogszabályi kereteket a magyar állam be kívánja tartani.

Megállapodtak Luxemburgban az uniós miniszterek arról az új jogszabályról is, amely egy tíz évvel ezelőtti irányelvet korszerűsítve további zajkorlátozást ír elő a legnagyobb repülőtereken. A változtatások közvetlenül nem érintik Magyarországot.