Kovács András
Kovács András
Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós nemzetközi hitelprogramhoz kapcsolódó megállapodásban rögzített reformok – írta pénteken a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben. Ráadásul számos állampolgár az euróövezetből való kieséstől tartva egyszerűen beszüntette az adófizetést, az ötödik éve recesszióban vergődő gazdaság vállalati szférájából pedig mind kevesebb pénz áramlik az államkasszába, az adóbevételek így meredeken csökkennek.

Nyilván valamilyen hatása lenne a magyar gazdaságra a görög csődnek, de nagy kérdés, hogy az milyen formában zajlik majd le – hangsúlyozta lapunknak Heim Péter közgazdász. Úgy látja, ha rendezetlen körülmények között történne, az mindenkire negatív hatást gyakorolna, míg egy rendezett csőd nem okozna drasztikus hatásokat. A szakértő a rendezett csőd kapcsán elmondta, hogy ez azt jelentené, hogy a nagy európai országok megegyeznének az adósságok leírásáról, valamint egy helyi euró leértékelése révén tartanák mederben az eseményeket.

Heim szerint nem a liberális piacgazdaság modellje bukott meg, mivel Görögország esetében arról van szó, hogy az állam jóval többet fogyasztott, mint amennyit termelt, a külső egyensúly elszállt, a költségvetés hiánya folyamatosan 10 százalék fölött volt. Ez nem egy liberális gazdaság volt, hanem egy szocialista gazdasági modell, „Görögország a szocializmus csődje” – fejtette ki az elemző.

Más kérdés

Olaszország esetében nem számítok csődre, mivel a költségvetés a német után a legjobb állapotban van Európában – vélekedett Heim. Természetesen van egy jelentős adósságállománya, de óriási belső tartalékokkal rendelkezik, nagyok a lakossági megtakarítások – tette hozzá. Spanyolország egy másik kérdés, mivel nagyon nagy a munkanélküliség, óriási problémákkal küzd a bankrendszer, amit legalább 100-150 milliárd euróval fel kellene tőkésíteni, de erre nincsenek belső források – mutatott rá a makroelemző. Az ő esetükben nem olyan veszélyes a versenyképességi probléma, mivel a spanyoloknál az idén 2 százalékos fizetésimérleg-hiány várható, míg a görögöknél 6 százalék – vélekedett Heim.

A Policy Agenda szerint lényegében két forgatókönyvre szűkíthetők le az elkövetkező két hónap eseményei. A „horrorforgatókönyv” szerint a június 17-i görög választásokon megint patthelyzet alakul ki, vagy azok az erők kapnak kormányzó többséget, amelyek ellenzik az EU-val kötött korábbi pénzügyi stabilitási megállapodást. Ez pedig egyértelműen a görög államcsőd kezdetét jelentheti.

A Méltányosság Politikaelemző Központ olyan aspektusból vizsgálta a történéseket, hogy a mostani válság hogyan változtatja meg a demokrácia minőségét és a liberális piacgazdaság mennyiben felelős a kialakult helyzetért. Jeskó József, az intézet elemzője úgy látja, a problémák mögött az európai társadalmi modellek válsága áll. A 2008 óta újra és újra megerősödő válság azonban világosan mutatta, hogy a korábbi jóléti konszenzus hiányában a periféria országaiban a liberális piacgazdaság nem vagy nem teljesen váltotta be a két évtizeddel ezelőtt hozzá fűzött reményeket.

Nem lehet halogatni

Ebben a helyzetben azonnal megnő Magyarország iránt is a bizalmatlanság, amely megjelenik a forintárfolyam romlásában. A kezdeti sokkot tompíthatja, hogy a június 22-i ülésén az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei vélhetően jóváhagyják a magyar konvergenciaprogramot, és ezzel feloldják a kohéziós források zárolását, és közelségbe kerül a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is, valamint megkezdődhetnek az EU/IMF-fel a hiteltárgyalások – áll az elemzésben.

Amennyiben ez nem lesz elegendő a befektetői bizalom stabilizálására, akkor Magyarország elemi érdeke lesz a nemzetközi szervezetekkel egy szinte azonnali megállapodás megkötése, és ezzel egy pénzügyi védőháló biztosítása a gazdaság számára – véli az elemzőintézet. Éppen ezért ez esetben nem látják annak lehetőségét, hogy bármilyen belpolitikai ok miatt tovább halogassa a hitelszerződés aláírását a kabinet. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a miniszterelnök jelezte, akár július végéig is üléseznie kell a parlamentnek, hogy azonnali válaszokat adhasson a görög válságból adódó helyzetre.

Őszig lehet idő

A második, úgynevezett „stabilitás” forgatókönyvben azzal számol a Policy Agenda, hogy a görög parlamentben végül azok a pártok szereznek többséget, amelyek elfogadják a válság megoldására eddig kidolgozott megállapodásokat, intézkedéseket. Ezáltal folytatódhat az a politika, amely biztosítja a görög gazdaság talpon maradását, és ennek hatására nem lesz olyan bizalmi vákuum a pénzpiacokon, amely Magyarországot súlyosan negatívan érintené.

Az első negyedévben 15,1 százalékkal csökkentek Görögország turizmusból származó bevételei – közölte pénteken a görög központi bank. Főleg a német, a brit és az orosz turisták száma esett vissza. A legnagyobb mértékben, 41 százalékkal az orosz turisták fogták vissza költekezésüket, majd 11 százalékkal a britek és 7,9 százalékkal a németek következnek.


Ebben az esetben a június 22-i pénzügyminiszterek tanácsa által adott támogatást követően, egy nyugodtabb légkörben tárgyalhat a magyar kormány az EU/IMF küldöttségével, és akár ősz elejéig is lesz idő a megállapodásra – zárul az elemzés.