A kormányzati szektor 2011 első három negyedévében 1537 milliárd forintos többlettel rendelkezett, a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével együtt a kormányzati szektor bevétele 11 631 milliárd, kiadása 10 095 milliárd forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal  januárban.

A kormányzati szektor 2011. évi nemzeti számláit a KSH számítja, ez az alapja az EU túlzotthiány-eljárás keretében készített jelentésének. A KSH által készített hivatalos statisztika eredményét az NGM számításai is alátámasztják. Teljes az egyetértés abban, hogy a tavalyi évet a kormányzati szektor jelentős, a GDP százalékában 4,3-es többlettel zárta – olvasható. Kiemelik, hogy az Európai Unió (az úgynevezett EDP módszertan alapján) is ezt a hiányadatot tartja számon. Az „egyszeri tétel” ugyanis nem statisztikai kategória (a nemzeti számla statisztikában és az EDP-jelentésben nincsenek egyszeri tételek).

Az egyenleg kialakulásában ugyanakkor több, tartósan nem jelentkező kiadási és bevételi tétel is szerepet játszott. A kormányzat fenntartható államháztartás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy vállalása az Országgyűlés által eredetileg meghatározott 2,94 százalékos hiánycél teljesítésére vonatkozott, mely nem tartalmazza az év során jelentkező egyszeri tételeket. Az NGM közleménye arról ad számot, hogy ez a vállalás miként teljesült. A tényszámok azt mutatják: a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi tételeket leszámítva a 2,94 százalékos célnál számottevően jobb, 2,43 százalékos hiányt sikerült elérni. Az előzetes tényszámokból tehát egyértelmű, hogy – a tervezetthez képest kedvezőtlenebb makrogazdasági környezetben, az év közbeni, egyensúlyt javító intézkedések eredményeképp – a „normál” költségvetési folyamatokat a kormány kézben tartotta, sőt az egyenleg jobb lett.

Mint írják, végül fontos hangsúlyozni az egyszeri tételek jellegét, szerepét a magyar államháztartásban, társadalmi-gazdasági működésében. Nem elég a hiány nagyságát nézni, mögé kell tudni látni azokat a célokat, amelyeket ennek révén sikerült az országnak megvalósítani. A magánnyugdíj-pénztári rendszer többletbevételét az államadósság csökkentésére használták és használják fel. Az MFB tőkeemelése elsősorban a hazai kkv-szektor megsegítésére, a magyar növekedés beindítására hivatott. A MÁV-tól átvállalt adósság a közösségi közlekedés érdekeit szolgálta. Az áfa-visszatérítés az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett, egyszeri fizetési kötelezettség, egyben a vállalkozások részére pluszforrást jelentett. Végül a végtörlesztés a bankszövetséggel kötött megállapodásból adódott, ez az összeg végeredményben a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére szolgált, egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi szektor hitelezési aktivitásának bővítéséhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításait a 2011. évi hiánycél teljesítésére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza: