Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza befektetők számára összeállított szerdai helyzetértékelésében kimutatta, hogy amikor a forint a múltban a jelenlegi, 303 forint/eurós szintek környékére gyengült, azt rendszerint valamilyen közbeavatkozás követte a magyar hatóságok részéről.

A cég vezető elemzője felidézte, hogy a forint a 300–315 forint/eurós sávban mozgott, amikor az MNB novemberben és decemberben fél százalékpontos kamatemeléseket hajtott végre. Amikor pedig legutóbb ismét 300 forint/euró fölé gyengült a magyar valuta, a kormány engedményeket tett a jegybanktörvény vitatott pontjaiban.

A Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza szerdai elemzésében azt jósolta, hogy a jelenlegi forintgyengülésre válaszul a kormány ezúttal valószínűleg újabb nyilatkozatokban fogja megerősíteni elkötelezettségét az IMF/EU-programról szóló megállapodás megkötése mellett.

Shearing szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a hivatalos IMF/EU-tárgyalások az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én esedékes ülése előtt megkezdődnének, és a tárgyalások során is várhatóan felmerülnek megoldandó vitás ügyek, például az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszerrel kapcsolatban, amelyet az IMF a költségvetési fenntarthatóság miatt aggályosnak tart.

A Capital Economics változatlanul arra számít, hogy a piaci nyomás hatására a kormány újabb engedményeket tesz majd az IMF-nek és az EU-nak, de a cég szerint addig is fennáll a további forintgyengülés kockázata, és nem zárható ki a 320 forint/euróig gyengülő árfolyam a következő 3-6 hónapban – áll Shearing szerdai elemzésében.

A Capital Economics főközgazdásza szerint ugyanakkor a cég azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az MNB ebben az időszakban „védelmi jellegű” kamatemeléseket hajt végre, „jóllehet ezt a forgatókönyvet a piac gyakorlatilag már kiárazta”.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója ugyancsak a forintgyengülésről összeállított szerda esti elemzésében úgy vélekedett: a forint szempontjából az egyik problémát éppen az jelentheti, hogy a kormány jelzései alapján is valószínűleg csak a június végi Ecofin-ülés után várható a hivatalos IMF/EU-tárgyalások kezdete, és a forintra rövid pozíciókat felvevő – vagyis gyengülésre számító – befektetők így egyelőre „valamelyest védve érezhetik magukat egy esetleges pozitív piaci sokktól”. Ash szerint ez a befektetői kör ebben a helyzetben „késztetést érezhet arra, hogy próbára tegye a kormány eltökéltségét” az IMF/EU-tárgyalások ügyében.

Az RBS vezető londoni elemzője szintén elképzelhetőnek nevezte, hogy mindez akár 320 forint/euróig gyengülő árfolyamot is jelenthet, különös tekintettel „a komor európai háttérre (…), mivel Európa képtelen előállni egy koherens, egységes stratégiával a Grexittel (vagyis Görögország euróövezeti távozásának lehetőségével) kapcsolatban”.

A „Greece” (Görögország) és az „exit” (távozás, kilépés) szavak összevonásával képzett „Grexit” kifejezés az utóbbi hetekben, az euróövezeti adósságválság újbóli fellángolása nyomán vált dominánssá a londoni piaci és elemzői zsargonban.