Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az alapkamat kilátásait döntően továbbra is az ország pénzügyi stabilitásának alakulása határozza meg. Kifejtette, hogy a bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő monetáris tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF-megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Az elmúlt hónapban viszont több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra.

A piac szinte egyhangú várakozásának megfelelően a monetáris tanács 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. Bővebben>>>

A szakember szerint a megállapodás előtti devizakötvény-kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, amely időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat. A piac jelzése a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, az IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország – mutatott rá.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.

A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik. Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat – vélekedett az elemző. Hozzátette, hogy az év végi kamatmérséklést az is indokolttá teszi, hogy várakozásai szerint a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik, annak ellenére hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat.

Az IMF/EU-megállapodás aláírása után válik lehetségessé, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdje az alapkamat csökkentését, bár a rövid időn belüli monetáris enyhítés esélyeit a felfelé módosított inflációs előrejelzés is rontja – vélekedtek az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése után londoni felzárkózó piaci elemzők. Egyes citybeli elemzők további kamatemelést is elképzelhetőnek neveztek, bár ez nem konszenzusos előrejelzés.


Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője az irányadó ráta helyett sokkal fontosabbnak tartja a tanácstagok szavazatát és a saját véleményüket. Az elemző szerint néhányan a kamatcsökkentésre szavazhattak, azonban a részletes szavazati listát csak az áprilisban megjelenő jegyzőkönyv tartalmazza majd.

Az elemző felhívta a figyelmet, hogy egyre nehezebb tisztán látni a hitelmegállapodás kapcsán. Felidézte, hogy a múlt héten az Államadósság Kezelő Központ első embere, Töröcskei István jelezte, hogy folyamatosan szondázzák a piacot, hogy milyen feltételekkel lehetne kötvényt kibocsátani. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont úgy látja, csak az EU/IMF-megállapodás után érdemes devizakötvényt piacra dobni. Az Equilor véleménye szerint a piaci szereplők két tűz közé kerültek, egyelőre nem világos, hogy az „ÁKK–NGM meccset” melyik fél nyeri és hogyan alakulnak a hiteltárgyalások.