A Malév leállása után az idegenforgalmi beutaztatás, továbbá az utazási irodák helyzetét és lehetőségeit, egy új légitársaság lehetséges koncepcióit, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kialakult helyzetet és a kilátásokat vitatták meg szakmai és civil résztvevők.

Elhangzott: a fapados légitársaságok ugyan átvették a Malév két adott város közötti forgalmának 80 százalékát, de a 1,5 millió átutazó légi utas kiszolgálására nincs Budapesten légitársaság. Ez olyan piaci rés, amit gyorsan ki kell tölteni, mielőtt ezt a szerepet átveszi valamelyik szomszéd ország repülőtere. Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a jelenlegi helyzetben erősítik a marketing tevékenységet, felmutatva, hogy „Magyarország mindenhonnan elérhető”, igaz, esetleg átszállással. A vezérigazgató ismertette azt a tanulmányt, amely a Malév leállása utáni helyzetet elemzi, amely szerint átrendeződik a piac, de hiányoznak a minőségi turizmushoz a légi közlekedési feltételek. A Magyar Turizmus Zrt. kiemelt feladata a légi kapacitások fenntartása megfelelő külpiaci marketing munkával. Járatfejlesztési tárgyalásokat is folytatnak, de ez a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport feladata.

Horváth Gergely úgy fogalmazott: „nem látjuk drámainak a helyzetet, a beutaztatásban a visszaesés 3-5 százalék lehet, de sok a bizonytalanság. A társaság megpróbál felkészülni a Malév leállását követő piaci átrendeződésre”. A tanulmány a legfontosabb küldő országokat vizsgálva megállapította, hogy a vendégek és vendégéjszakák száma nagyban függ attól, hogy légi úton elérhető-e Magyarország. Horváth Gergely példaként Németországot és az Egyesült Királyságot említette. Németországból 2002 és 2011 között a látogatók száma ugyan 15 százalékkal nőtt, de a vendégek száma 36 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 51,1 százalékkal esett vissza, elsősorban a Balatonhoz irányuló légi forgalom hiánya miatt. Ugyanakkor Nagy-Britanniából ebben az időszakban 70 százalékkal többen érkeztek Magyarországra, s a vendégek száma 31,9 százalékkal nőtt.

Visszakapják jegyük árát

A Malév leállása után a bankkártyával fizető utasok ugyan visszakapták, illetve kapják a jegyük árát, de azt a bankok az utazási irodákra terhelik, ami növeli veszteségeiket – mondta el Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke. Az irodák katalógusai a Malév leállása előtti napokban készültek el, ezeket most ki kell dobni, ami szintén veszteség, és nem kapják vissza az irodák a már befizetett letétet sem. Várhatóan számos munkahelyet is meg kell szüntetniük, mintegy ezer fő elbocsátására lehet számítani.

A Malév leállásakor 757 ezer kifizetett jegy volt, amiből 230 ezret a magyar utazási irodák adtak el - ismertette Molnár Gabriella. A csőd a 90 úgynevezett IATA jogosultságú vállalkozást érintette a legnagyobb mértékben. A járattörlés a gyorsfelmérés szerint 10 ezer vendégéjszaka és 200 millió forintnyi bevétel azonnali kiesését jelentette. A külföldi utazásszervezők is több 100 millió forintot „buktak el” a Malév csődjén. A MUISZ elnöke nehezményezte, hogy bár a jogviszony a Malév és az utas között a jegy kiállításával létrejött, attól a pillanattól kezdve az utazási iroda csak a pénz beszedője, a jegy kiállítója, a jogszabály mégis úgy rendelkezik, hogy az utazási csomagért az utazási iroda felel. Molnár Gabriella perekre számít, aminek eredménye mérvadó lehet ezekben a kérdésekben. A Magyar Légiközlekedésért Egyesület elnöke, Vécsei Mihály ismertette a Déri Tamás, volt Malév-vezérigazgató nevével fémjelzett, közelebbről meg nem nevezett csoportosulás terveit egy új nemzeti légitársaság megalakítására, amely szerint 1-2 héten belül döntés kellene egy nagyobb légitársaságra „rárepülő”, vagy a Malév újra aktiválását jelentő légitársaságról.

Vákuum keletkezett

Fehérvári Géza, jelenleg még a Malév vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy egy új légitársaság versenyelőnyt jelentene a korszerű technikája és a fiatal flottája miatt. A Malév leállásával a 1,5 millió átutazó hiánya miatt vákuum keletkezett, a „vákuum pedig a fizika törvényei szerint nem tartós állapot” – fogalmazott. Az új légitársaságot gyorsan meg kellene alapítani átszálló utasokra is építve. Két típusból, 30-40 repülőgépből álló flottát kellene fokozatosan felépíteni regionális és középtávú fuvarozásra, ahogy azt a Malév menedzsmentje fél éve javasolta. A flottát három év alatt lehetne kiépíteni – vélekedett.

A Budapest Airport légitársaságokért felelős vezetője, Patrick Bohl elmondta, hogy új légitársaságokat akarnak megnyerni Budapestre, hogy a jelenleg nem repült célállomásokra legalább átszállással el lehessen jutni. Jelenleg 16 ilyen desztináció van, többek között Tirana, Skopje, Szentpétervár, Amman és Damaszkusz. Az idei évben a repülőtér üzemeltető már nem számít átszálló utasokra. Patrick Bohl megjegyezte, hogy az újabb légitársaságok nagyobb gépekkel üzemelnek, mint a Malév, ez kevesebb járatot jelent, ami miatt a kiszolgáló munkahelyek számát csökkenteni kell.

Olimpiai bajnokok tucatjaival találkozhatnak és 30 sportággal ismerkedhetnek a vasárnapig tartó 35. Utazás kiállítás látogatói. A fő tematika idén Debrecen, Lengyelország, a 110 éves halasi csipke és természetesen a londoni olimpia.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. korábbi gyorsjelentése is ezt támasztja alá. A benne foglaltak szerint a Malév teljes leállása a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint egyébként – amelyről szintén beszámolt az MNO – továbbra is lassuló ütemben gyarapodott az utasforgalom 2011 negyedik negyedévében, a több napra érkezők száma 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a forintban számított turisztikai fogyasztás értéke pedig jóval magasabb volt, mint egy éve – közölte a KSH pénteken az MTI-vel.