Az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít.

A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével – írta szerdán a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47,5 százalék – csaknem 320 ezer ember – a korhatár előtt. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14,5 százalék volt, 2005-ben pedig 41,2 százalék.

A korhatár előtt nyugdíjba vonulók havi járandósága átlagosan 113 euróval marad el a 65. év betöltése után nyugdíjba vonulók járandóságától. Tíz évvel korábban 80 euró volt a különbség. Az átlagnyugdíj 1236 euró volt Németországban 2010-ben. Ekkor nagyjából 25 millió nyugdíjas élt az országban, ami a 82 milliós lakosság nagyjából 30 százaléka.

Szakszervezetek és az 1,5 milliós tagsággal rendelkező VdK szociális érdekképviselet szerint a jelenség riasztó, és a következő években a helyzet romlására lehet számítani, ami az öregkori elszegényedés tömegessé válásához vezet. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. „Arra is alig van lehetőség, hogy 65 éves koráig dolgozzon a munkavállaló, ezért a nyugdíjkorhatár felemelése 67 évre nem más, mint nyugdíjcsökkentés” – mondta Annelie Buntenbach, az országos szakszervezeti szövetség (DGB) szakértője.

„Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig” – tette hozzá Ulrike Mascher, a VdK elnöke.

Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint a munkaerőpiac lassan alkalmazkodik majd a változásokhoz. Holger Bonin, a ZEW gazdaságkutató intézet szakértője a Die Welt című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: igen biztató folyamatok indultak meg az utóbbi években, így például az 55 év feletti korosztályokban a foglalkoztatottság a 2000-ben mért 43 százalékról 2010-re 62 százalékra emelkedett, vagyis egyáltalán nem reménytelen idős korban munkát találni vagy megtartani az állást. A 2029-ig tartó átmeneti időszak pedig elég hosszú. „Az eddigieknél is kreatívabb megoldások kerülnek majd elő, olyanok, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk” – mondta a szakértő.

A nyugdíjkorhatár emeléséről 2007-ben döntött az Angela Merkel vezette konzervatív–szociáldemokrata nagykoalíció. A legfőbb érv az volt, hogy a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntartható a nyugdíjrendszer. Gazdasági szereplők bátrabb lépést, az öregségi nyugdíj korhatárának 69 évre emelését javasolták, de a kormány ezt elutasította.