Fény derül

Kiderülhetnek a paksi titkok

Illés József, 2016. február 27., szombat 08:14, frissítve: szombat 11:12
Meg kell szüntetnie a kormánynak a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos valamennyi irat általános titkosítását. Erre az Európai Bizottság (EB) kötelezte a magyar kormányzatot. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot legkésőbb hétfőn be kell nyújtani a parlamentnek.

Fel kell oldania a kormányzatnak a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések egy részének a titkosítását. Az EB döntése értelmében ugyanis a közösségi jogrenddel ellentétesek a magyar atomtörvény azon rendelkezései, amelyek szerint a bővítéssel kapcsolatos összes szerződés és megalapozó dokumentum titkos – tudtuk meg a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselőjétől. Jávor Benedek elmondta: tavaly nyáron panasszal fordult a bizottsághoz, mert úgy gondolta, hogy a paksi beruházás kapcsán megalkotott rendelkezés egyaránt ellentétes a magyar alaptörvénnyel és az uniós jogi szabályozással. Az Európai Unió testülete megvizsgálta a beadványát, és még a múlt év őszén jelezte, hogy a titkosítási rendelet valóban sérti a közösség előírásait.

Az EB szerint nem egyeztethető össze az információs szabadságra vonatkozó belső szabályozással, hogy általában titkosított mindent a kormány az építkezéssel összefüggésben. Az Európai Unió direktívái szerint viszont pontosan meg kell jelölni és ki kell takarni az üzleti és a nemzetbiztonsági okokból titkos szerződésrészleteket, a dokumentumok többi részét pedig nyilvánossá kell tenni. Emellett az úgynevezett piloteljárásban indított vizsgálat során az is kiderült, hogy a magyar kormányzat által alkalmazott általános titkosítás nem felel meg a környezeti információk nyilvánosságát és a társadalmi részvétel lehetőségét biztosító, úgynevezett aarhusi egyezménynek sem.

A PM képviselője arról is beszámolt, hogy az EB a napokban egyeztetéseket folytatott a magyar kormánnyal, és új, a közösségi jogrendbe illeszkedő jogszabály megalkotására kötelezte a kabinetet. A testület a jogalkotás menetrendjét is előírta. Meghatározta, hogy a kormányzatnak még februárban, vagyis napokon belül be kell nyújtania az általános titkosítást feloldó törvényjavaslatot a parlamentnek. Az új rendelkezést márciusban el kell fogadnia az Országgyűlésnek, és a jogszabálynak legkésőbb áprilisban hatályba kell lépnie.

Több uniós vizsgálat is zajlik

– Arra nem lehet számítani, hogy a kormányzat az Oroszországgal a két új reaktor megépítésére, üzemeltetésére, illetve karbantartására kötött valamennyi szerződést nyilvánosságra hozza – jegyezte meg az ellenzéki politikus, hozzátéve: a magyar kormányzat ugyanis következetesen igyekszik eltitkolni a beruházás részleteit. Holott a hozzávetőleg 3600 milliárd forintos építkezés évtizedeken át óriási pénzügyi terhet jelent majd a magyar társadalomnak. Emiatt az adófizetőknek tudniuk kell, hogy az építkezésben milyen vállalkozások vesznek részt, és a beruházásra szánt hatalmas összeg hova kerül. Emellett az új atomerőmű csaknem egy évszázadra meghatározza az ország energiaellátási rendszerét is. Így a lakosságnak jogában állna megismerni a beruházás valamennyi részletét.

Jávor Benedek szerint ugyanakkor számos, az építkezés előkészítését megalapozó dokumentum és tanulmány nyilvánosságra kerülhet a titkosítás feloldását követően, és ennek eredményeként legalább részben megismerhetik az emberek a két új, 1200 megawattos reaktor építésének körülményeit. Az EP-képviselő hozzáfűzte, felháborítónak tartja, hogy ismét az EU bizottságának kell megvédenie a magyar állampolgárok érdekeit a kormánnyal szemben. A politikus kijelentette: amint hatályba lép az új jogszabály, azonnal ki fogja kérni az összes olyan iratot, amelynek a kiadását eddig az atomtörvényre hivatkozva megtagadták. Ezek között az előkészítő tanulmányoktól kezdve a szerződésekig számos dokumentum lesz majd, és azokat az átvételük után nyilvánosságra hozza. A képviselő megjegyezte: ha a kormány megint trükközni kezd, az EU kötelezettségszegési eljárást indíthat.

A paksi erőmű építése kapcsán több uniós vizsgálat is zajlik. A legutóbb egy brüsszeli dokumentumból az derült ki, hogy a közös uniós kereskedelmi politikát is súlyosan sértheti a paksi bővítés jelenlegi formája. Az irat szerint a bizottságnak komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a 2014. január 14-én az orosz és a magyar kormány között kötött bővítési megállapodás összhangban van-e az unió közös kereskedelempolitikájával. Emellett a közösség azt is vizsgálja, hogy a paksi beruházás részesül-e tiltott állami támogatásban. Egy további eljárás során pedig azt szeretné kideríteni az unió, hogy miért nem versenytárgyaláson választotta ki a kormány a kivitelező Roszatomot.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 27.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása