Majtán János elmondta: az üzem évi 15-18 ezer tonna gumihulladék feldolgozására képes, jelenleg 10 ezer tonna begyűjtésére és feldolgozására van engedélyük. Ezt a mennyiséget szeretnék a jövőben 15 ezer tonnára felemelni, jelenleg a bővítés környezetvédelmi engedélyezési eljárása folyik.

A gumibitumen kötőanyaggal készült útnak hosszabb az élettartama, kevésbé hajlamos a repedésre, valamint jobban ellenáll a deformáló erőknek – mondta el az MNO-nak dr.  Bartha László, a Pannon Egyetem professzora, az új útépítési technika egyik feltalálója. Az ilyen eljárással készült utak 2004 óta épülnek hazánkban, és egyetlen sérülést sem látni rajtuk –tette hozzá.

A tamási gumiőrlő üzemben dán technológia alapján állítanak elő gumihulladékból granulátumot. Majtán János arról számolt be, hogy a piaci tendenciák szerint a jövőben nagyobb igény lesz a termékeikre. Elsősorban a játszóterekhez használt, esésvédő gumilapok gyártóinak kereslete, és a cég romániai piaca is nőtt.

Jelentős keresletbővülést várnak attól, hogy a cégek a társasági adóból leírható támogatást kaphatnak műfüves sportpályák építéséhez, valamint attól, hogy megkezdte a termelést a Mol Zrt. zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzeme, amely szintén felhasználja a hulladékból előállított gumigranulátumot.

A 494 millió forintos európai uniós támogatással épült üzem idei, 250-400 millió forint közötti árbevétele jövőre a termelés bővülésével arányosan nő – mondta az ügyvezető igazgató.